26 rész

5.6K 406 101
                                    

Taehyung szemszögéből:



Most én láttok rosszul, vagy ez komolyan a szemem előtt van ez a látvány a két lányról?
-Lisa? Nayun? – kiáltok fel meglepetten, Nayun pedig rögtön kiugrik a szőke lány öléből, aki ugyanúgy meglepődik és azonnal megigazítja magán a pólóját.
-Hol van a bátyád? – kérdezem Lisa-t ki még mindig pirultan süti le a szemét és elmotyog egy olyat, hogy az irodába.
Ez meg mi volt, Nayun most akkor együtt van Lisa-val, vagy mi az isten? Azonnal beszélnem kell Jungkookal.
Sietve, szinte futva teszem meg a lépéseket mire végre oda érek Jungkook irodájához.
Nem kopogok hanem rögtön ajtóstul rontok a házba, szokták mondani.
-Jungkook – csapom ki az ajtót és szerencsétlen úgy megijedt, hogy beveri a térdét az asztalba.
-Ahh basszus Taehyung – simogatja meg a fájó részt, én pedig egy tucat bocsánat kéréssel megyek oda hozzá, és adok mindenhova puszit neki – Hmm sokkal jobb – hunyja be a szemét és mint aki várja a többi kényeztetést úgy dől hátra kényelmesen a székén.
-Jungkook nem akarsz nekem valamit mondani? – kérdezem tőle, ugyanis most már tudnom kell az igazságot.
-Nem csináltam semmit – emeli fel kezeit védekezés képen.
-És a húgod? Vagy esetleg... Nayun? – mikor kiejtem a két lány nevét a számon látom ahogy Jungkook elsápad és megmerevedik az egész teste.
-Most már nincs okom ezt titkolni. A húgom leszbikus, és a párja Nayun – teszi szét két kezét és egy nagyot nyelve kezdi el folytatni – Szégyellte az elején, hogy a lányokat szereti. Anya...nos hát ő nem tudja, mivel elég sokáig beteg volt, nem tudtuk, hogy hogyan fogadná ezt a hírt és mennyire károsítaná tovább az állapotát a hír hallatán. Így rólam se tudja, hogy a fiúkat szeretem. – néz itt rám, én pedig rögtön fülig pirulok – Nekem menyasszony kellet, Lisa visszont még fiatal ahhoz, hogy vőlegénye legyen. Össze beszéltünk így mi hárman, és megegyeztünk , hogy leszek Nayun vőlegénye. Ez még az előtt történt, mielőtt abba a bárban találkoztunk volna. Csak hát én se, sőt senki nem számított arra, hogy terhes leszel tőlem, így talán az egyezség felborulhat és könnyen lebukunk anya előtt. Már akkor éreztem irántad valamit, de Lisa bebeszélte, hogy ez csak vonzalom és ne feledjem az egészséget. Nem tudom, hogy magát vagy anyát akarta védeni, zavaró volt az egész. De te se tudtad, én se így hagytam magam amit már mai napig bánok, de amikor elmondtad, akkor fordult bennem minden. Nem érdekelt semmi csak te és a babák.
-És akkor most, hogy lesz Jungkook? Örökre titkolni fogjátok? Te is meg a húgod is? Ez nem lesz akkor boldog, gondtalan családi élet, amit te elterveztél velem és a babákkal.
-Ne aggódj, a húgom is, meg én is elmondjuk anyáéknak, csak kérlek most már ne hagyj el, minden rendben lesz ígérem – ültet bele az ölébe és egy forró csókot add ajkaimra.
-Nem hagylak el, semmi pénzért – bújok nyakhajlatába
-Jungkook bent vagytok!? – kopog  Lisa és a kis résen dugja be a fejét – Anyuék itt vannak – mondja sóhajtva Jungkook pedig egyből húga mellet terem és szorosan öleli magához
-Nem lesz semmi baj, együtt ezt is megoldjuk – győzi meg Lisa-t, aki kicsit hezitálva de bólint. Jungkook felém tartja kezét, én pedig ujjainkat össze kulcsolom, úgy adok ajkaira egy biztató csókot.
-Ügyesek lesztek, nem lesz semmi baj – biztatom őket mosolyogva, úgy látszik sikerült hatnom rájuk, mert mindketten mosolyogva indulnak meg lefelé.
A nappaliba már ott ülnek a szülők. Az anyuka elegáns kosztümbe és fekete, kissé már őszes haja kontyba foglal helyet a feje tetején. Az apuka egyszerű kis pocakos emberke, aki azért mégis elegánsan jelenik meg, fehér ing és fekete öltöny nadrágba. Az anya kissé nehezen kortyolja a teát, az apuka pedig hol feleségére, hol pedig a testvérekre néz .
-Hol voltatok ilyen sokáig? Nem illik a vendéget ennyi ideig megváratni – szólal meg a szülő női tagja és próbálja letenni egyedül a bögrét, de annyira remeg a keze, hogy muszáj férje segítségét kérnie.
Én jobbnak látom ha vissza vonulok, míg ők így négyesben megbeszélik a dolgokat. De Jungkook a kezemre fog, hogy ne menjek sehova és húgának is bólint egyet. Lisa megfogja Nayun kezét, aki ugyanolyan zavarba áll a nappali közepén, mint én.
-Mi ez a kisebb gyülekezet? Nayun drágám, te miért nem a fiam oldalán vagy? Te érted ezt? – kérdezi a férjétől, aki nemlegesen rázza meg fejét, nekem meg muszáj, hogy egy kicsit leüljek, ugyanis ez a kisebb stressz nem nagyon tesz jót a babáknak. Jungkook érti hogy miért így segít leülni.
-Ki ez a fiú? – mutat rám de Jungkook biztatóan szorít egy kicsit a kezemen, ezzel jelezve, hogy itt az idő.
-A párom, és a gyermekeim másik szülője– jelenti ki határozottan és hallom ahogy csattan valami a padlón. A testvérek anyjának a kezéből ugyanis most eset ki a bögre, amit időközben újra kézbe vett.
Az apa csak néz és bólint egyet a fiának, majd kérdőn néz a lányára.
-Ő pedig az én párom, Kim Nayun – kulcsolják össze ők is az ujjukat és látszik, hogy Nayun mennyire zavarba van.
-Hogy mertetek ilyen hazugságot mondani? Bele a szemünkbe? – ordít az anya, de úgy, hogy még férje se tudja megállítani abba hogy felkeljen a kanapéról – Hogy tudtatok ekkora dolgot hazudni nekünk akkor? Így akartok megvédeni? Hogy hazudtok anyátoknak? – sírja el magát, és itt nézek rá Jungkookra, akinek ugyan olyan könnyes a szeme mint a húgának. Most az anya nem is a mostani...?
És itt esik le nekem a dolog lényege. Jungkook és Lisa anyjának nem az a baja, hogy a gyerekei vele egyneműt szeretnek hanem, hogy nem mondták el az igazat és inkább a szőnyeg alá söpörték a dolgokat, ahelyett, hogy már az elején, elmondták volna az igazságot. De őket is megértem hiszen csak az anyjukra akartak vigyázni.
-Sajnáljuk anya, nem is, inkább csak én sajnálom, Jungkook nem tehet róla, ő csak nekem akart segíteni – tör ki minden Lisa-ból – Én akartam eltitkolni, Jungkook fel akarta vállalni Taehyungot, csak annyira féltem, hogy inkább elmenekültem a problémák elől, ahelyett, hogy rá jöttem volna, hogy mi a helyes. Én csak neked akartam jót azzal, hogy eltitkolom, de most már rá jöttem, hogy ez hülyeség hiszen már jobban vagy, úgy sajnálom. Bocsánat mindenkitől, de legjobban tőled Taehyung – néz rám a kisírt szemű lány, én pedig kérdőn tekintek körbe, a nappaliba lévők mind engem néznek.
-Tőlem? De hát miért?
-Mert nem tudtál semmit, aggódtál egy csomó ideig, de közbe tartottad magad, a gyerekek miatt. És mind ezt azért mert egy gyáva kis liba vagyok. Kérlek bocsáss meg nekem Taehyung – lép elém Lisa és a kezét tartja, de én csak egy mosollyal az arcomon ölelem magamhoz. Kissé meglepődik, de sírva és egybe nevetve ölel vissza.
-Nem haragszom, nem is haragudtam és nem is fogok – suttogom a fülébe ő pedig vissza suttog egy halk köszönömöt.
-Taehyung – hallom meg a nevem a családfő szájából mire egy pillanatra megáll a szívem. De megnyugszom mikor megláttam ahogy ott bujkál a férfi ajkán egy kis mosoly és felesége arcán is. – Isten hozott a családba – nyújtja felém jobbját, amit én mosolyogva fogadok el, de végül egy ölelés lesz belőle, ami picit megnyomta a hasam. Nem vészes, de Jungkook rögtön kiszúrja.
-Apa óvatosan, a picikéim – simogat rá a hasamra és mindkét oldalra add egy-egy puszit. Nevet mindenki Jungkookon, de én olyan aranyosnak találom, hogy nem tudom mi vesz rá, de egy puszit nyomok ajkaira. Őt ezt egyáltalán nem zavarja mivel elmélyíti a csókot úgy, hogy közbe itt vannak a szülei.
-Jungkook a szüleid... – suttogom ajkaira
-Hoppá bocsánat – vakarja meg a tarkóját zavarában, erre mindenkiből rögtön kitör a nevetés. El sem hiszem, hogy minden rendbe jött. Most már csak az számít, hogy a babák megérkezzenek.

Amazing |Taekook| ✓Where stories live. Discover now