Nincs senki, akihez tartozhatnék
Ami belül lakozik, az végtelen tajték
Nincs szívem, ami összetörhetne
Nincs senki, aki aludna, engem ölelve
Az üresség biztonságos, maradjon is így
Ne legyen senki, aki rám irigy
Olyan utat járok, ami nem vezet haza
De nemhogy haza, hanem sehova
Régebben volt valami fény, valami tűz bennem
Ma már csak a só kínoz a nyitott sebben
Mára teljesen kifogytam, semmi sem maradt
Az összes engem tartó kötél elszakadt
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Múlandó boldogság
ПоэзияA boldogság nem motivál, a fájdalom igen. Ezek az eredményei a szenvedésemnek.Kritika jöhet :)
