Tökéletesnek érzem, hogy itt fekszem melletted
Mindent, ami az életemben rossz volt már rég elvetted
Tökéletes, ahogy mellém sétálsz és megcsókolsz
És soha nem érezteted azt, hogy behódolszNem tudom eléggé magamba inni a látványt
Annak ellenére, hogy mindenki úgy tisztel téged, akár egy bálványt
Csak te és én ebben a pillanatban, a végtelen eget bámulva
A csillagok gyönyörű fényét nézzük örökké ámulvaÚgy érzem, mintha bűbájt bocsájtottál volna rám
Te vagy az örök fény, a bolygó sötét oldalán
Esküdni mernék, hogy te vagy az én angyalom
Ha elveszítelek egyszer azt örökké bánhatom
YOU ARE READING
Múlandó boldogság
PoetryA boldogság nem motivál, a fájdalom igen. Ezek az eredményei a szenvedésemnek.Kritika jöhet :)