Csak egy csendes zug az éjben
Csak egy sötét pont a fényben
Ez vagyok én, kit mindenki elfelejt
Mert bárki aki fontos, örökké elszelel
Hiába az új, a jó, az örökkévaló
A nyitott sebre keserű sóként ható
Váratlan és hirtelen fordulat
Mert ki fontos volt, ma már nélkülem mulat
Szépen, csendben, lassan elsuhan
Mint szellő, olyan az én végtelen utam
Néha gyors és heves
Aztán újra és újra beterít a feketeleves
YOU ARE READING
Múlandó boldogság
PoetryA boldogság nem motivál, a fájdalom igen. Ezek az eredményei a szenvedésemnek.Kritika jöhet :)
