Rájöttem, hogy a csend hangos
Amikor a legkevésbé félsz tőle, eltapos
Mikor megkönnyebbülten várod a nyarat
Ő olyankor téríti rád a havat
Rájöttem, hogy a világosság is sötét
Hogy inkább védem a magamét, mint övét
Mert a naplemente nem mindig jön el
Ha az ő baja engem köt fel
Rájöttem, hogy a szépség relatív
És nem lehetek örökké naiv
Eső után várni a szivárványt, nem felesleges
A legnyugodtabb ember is lehet heves
YOU ARE READING
Múlandó boldogság
PoetryA boldogság nem motivál, a fájdalom igen. Ezek az eredményei a szenvedésemnek.Kritika jöhet :)
