Melankólia, mi engem örökké elkerül
Sötét, sűrű folyadék, melyben a gyenge elmerül
Mulandóságom keserű íze rátelepszik a fényre
A világot összetartó erők megismerendőségére
Villámok sebesen cikáznak fejem felett
A kilátástalanság eltörpül a jövő ígérete mellett
A szemlélődő fölény épp csak megkísért
Az eszményi igazság másnak és másnak ítélt
YOU ARE READING
Múlandó boldogság
PoetryA boldogság nem motivál, a fájdalom igen. Ezek az eredményei a szenvedésemnek.Kritika jöhet :)
