Szerelemből Jeles

28.

Sophie

- Elmehetnénk a plázába! Nyitottak egy új üzletet. Állítólag, most minden féláron van! - mondta Lia ebédnél. Josh mellettem ült. Kivettem a tekintetéből, hogy alig várja, hogy beavassam mindenbe.
- Nekem nincs kedvem plázázni.. - mondtam
- Ja, nekem sincs..-csatlakozott Josh
- Milyenek vagytok... Bezzeg én legyek benne mindenben, amit mondotok!
- Ne kapd fel a vizet Lia, meg van rá az okom, miért nem megyek! - vágtam rá
- Téged még megértelek! De veled Joshi? Mi van? Sose hagysz ki egy plázanapot sem!
- Hisztizel itt.. Nem és kész! Fogadd el!
- Hát jó.. Egyébként megismerkedtem egy sráccal..
- Tényleg? Kivel?
- Ő az ott! - mutatott az ujjával a folyósóra
- Derek Fitzgerald? - meglepődtem, hiszen annyira különböznek egymástól.

Derek Fitzgerald egy sötét bőrű végzős srác, aki a kosárcsapat kapitánya.
Állítólag.. Azt terjesztik róla a suliban, sőt még a környéken is, hogy egy évvel korábban szexuálisan zaklatott egy nála jóval idősebb kislányt. Meztelen képeket kért a lánytól, meg a hasonló nyalánkságok. Persze ebben a lányka is hibás, mert ő ebbe a játékba bele is ment.
Egy darabig titokban folyt az egész, de egyszer az egyik haverja, Mark elment hozzá egyik délután, és meglátta őket együtt, abban a pozícióban... Nyilván ezt nem szeretnék kitérni a részletekre..
A lényeg, hogy Mark, ezt mind videóra vette, aztán elküldte mindenkinek az iskolában.

Dereket pár hónapra felfüggesztették, de anyuci és apuci pénztárcájának, valamint jónevének köszönhetően visszajöhetett tanulni.
És itt jött a meglepő dolog.
Mark lett eltanácsolva, amiért személyi jogokat megsértve tette közzé a videót.
Van benne igazság, de azért na..
Azóta Derek már visszaszerezte a hírnevét, mindenki őt isteníti.

- Igen, Derek! - bökte rá
- Jól meggondoltad, hogy mibe vágtad a fejszéd? - kérdeztem
- Úgy bírom, mikor kioktattok, és eljátszátok a féltő anyucit.. - kellő iróniával tette hozzá
- Hát Jó Lia, a te döntésed! Ebbe mi nem szólunk bele. - mondta Josh
- Nem járunk, csak ismerkedünk és eddig bejön a srác! - elég magabiztosnak tűntek a szavai. Talán túllenne a nagy szerelmén, Jordan-en?
- Nem kell magyarázkodnod Lia. Viszont, ha valami rossz dolog történne, akkor nefeledd, hogy mi szóltunk! - hajoltam közelebb hozzá
- Ugyan, a múlt az a múlt. Engem nem izgat.
- Legyen.. Josh, nem jössz?-álltam fel az asztaltól.
- Mi? Hova? - mint ha nem tudná
- Tudod, amit mondtam el kell intézni! - bámultam rá kerekedő szemekkel. Részben azért Lia miatt is akartam távozni.
- Jaa, igen! Hogy felejthettem el! - elindultunk, mikor a táskámmal véletlenül lelöktem Lia egyik könyvét.

- Uh, bocs.. - lehajoltam, hogy felvegyem, mire kicsúszott belőle valami.
Lia észrevette, hogy kicsit sok idóbe telik visszarakni az asztalra a könyvet, ezért ő is lehajolt, mikor aztán a tekintetünk találkozott.

- Ez mi? - mutattam fel óvatosan egy kis zacskóban lévő kábszert.
- Csak vitamin.. - kapta ki a kezemből
- Vitamin? Őrölve? - nevetséges helyzetbe hozta magát ezzel a kijelentéssel
- Képzeld! Nem bírom lenyelni..
- Most néztél utoljára hülyének Lia! - Josh állt mellettem egy szó nélkül. Gondolom nem jöttek a szavak a szájára.
- Ne már.. Csak egyszeri alkalom! - mentegetőzött
- Aha, persze. Azért csiviteltél múltkor azzal a fura csajjal. Ő adta neked a drogot igaz?
- És ha ő? Mi van akkor? Nem vagy az anyám!
- Ezt már sokszor hallottam tőled.. Tudod.. Legalább értékelnéd, hogy valaki aggódik érted! Ez cseppet sem anyáskodás, csak szimplán baráti aggodalom.
- Jó jó.. - mintha egy falnak beszéltem volna
- Azt add ide! - nyújtottam a kezem
- Még mit nem!
- Add ide, vagy felnyomlak titeket a dirinél, aztán majd magyarázkodhatsz neki az újdonsült barátnőddel együtt, akitől ez van! Még simán megúszhatjátok, ha odaadod!
- Nesze! - nyomta a kezembe, majd duzzogva trappolt ki az étkezőből.