Ha Megállíthatnám Az Időt

22

~Chuuya~

-Nem vagy böszme csak..

-Csak?

-Csak.

-Aha persze Dazai nekeー

-Shht! Halottam valamit..

Csendben maradtam. Igazából féltem, szerintem ez látszódott is rajtam. Csak 1-2 emberre készültünk fel, de ez kész sereg. Dazai megfogta a kezem és jelzett, hogy nem kell félni. Nem akartam elengedni a kezét ahogy ő sem az enyémet. Mivel vagy egy csapat ember jött bebújtunk egy nagyobb dobozba.

- Chuuya én alul leszek, te felül, ölelj át jó szorosan és karold át a testem a lábaddal, így, hogy ha megtámadnak simán lelövöm őket és így biztonságban is vagy. - suttogta -

Elhelyezkedtem úgy ahogy kérte, kicsit zavarbaejtő volt.. főleg a kifejezések "én alul leszek, te felül"..
Pisztolyával lágyan simogatta hátam.

-Bármi és fog történni.. ne engedj el, maradj rajtam. Meg foglak védeni.. Chuuya..

-Köszönöm.. - szorítottam, talán többet már nem is lehetek így, nem ölelhetem át nem karolhatom át a lábammal..

-Chuu, mi lesz ha nem éljük túl? - kérdezte -

-De, túl éljük! ilyet ne is mondj..

-De még ha használnád az összeomlást akkor sem lenne elég.. Több mint ezren vannak..

-Ha nem éljük túl.. legalább együtt halunk meg..

Megöleltük egymást jó szorosan. Majd kinyitották a dobozt. Dazai egyből lőtt és kigurultunk a papírfalak közül. Ledermettünk.. Dazai még keveset is mondott az ezerrel..

- Dazai letérdelt a földre - Engem.. engem megölhettek de őt ne..

- Hé hé Dazai.. - legugoltam hozzá - Állj fel.. nem fogunk meghallni..

-Hallottátok a barnát, őt megölhetitek! - szólt egy mélyebb hangú fickó -