BTS Reakciók

112🎋

Amikor a barátnőjük hajszolja túl magát (köszönöm hercegno100.💜  Egészen december 4-ig nyugodtan lehet beküldeni Jin reakciókat. Egyébként még mindig várom azokat akik készítettek borítót. Jó lenne ha rám írnátok, mert valamiért nem találom az üzenetek közt.)

~🅙🅘🅝~

Mindig is szerettél fényképezni, viszont eddig nem volt rá lehetőséged, hogy tanulhass. Párodnak köszönhetően, az egyik fotós felajánlotta, hogy majd ő segít, ezzel csak az volt a baj, hogy az utóbbi pár napban csak a fotózással foglalkoztál. Nem igazán ettél és nem is pihentél sokat, ami ahhoz vezetett, hogy túlhajszoltad magad.

– Ebből elegem van T/N. Most szépen ezt abbahagyod, és jössz velem enni – veszi ki az öledből a gépet, ami épp szerkeszteni akartad az egyik róla készült képet – De ezt a csodát vacsora után befejezzük – vigyorodik el önelégülten.

~🅢🅤🅖🅐~

Nem volt meglepő, hogy párod ismét a stúdiójában volt. Egy fél napot ott töltött, a másik felét még veled. Viszont volt, hogy egész nap ki nem mozdult onnan, és ilyenkor te mindig besegítettél neki. De az utóbbi időben sokat dolgoztál a munkahelyeden, így elégé elfáradtál a nap végére.

– Alszunk egy jó nagyon kincsem – áll fel a székéből, mikor észrevesz, majd az ölébe kapva siet a hálóba.

~🅗🅞🅢🅔🅞🅚~

Tánctanárként igen mozgalmasak voltak a mindennapjaid, azonban pár hete a kelleténél is többet maradtál a terembe. Ennek egy egyszerű oka volt, mégpedig egy verseny. Nem engedheted meg se maradnak de a diákjaidnak se, hogy laza órák legyenek, ezért mindent beleadva gyakoroltatok szinte egész nap.

– Édesem, ez így nem mehet tovább. Pihenned kell – ront be az óra közepén Hobi. Az egyik diákod irt neki, hogy jöjjön érted, mert nagyon rosszul vagy. Nem ellenkeztél, mikor összepakolta a dolgaid és haza küldte a diákokat. Nem lett volna értelme.

~🅡🅜~

Egyetemistaként nagyon sokat tanulsz, főleg hogy orvos szeretnél lenni. De utálod mikor vizsgaidőszak van, mert sokszor még lélegezni sincs időd. Ilyenkor mindig túlhajszolod magad, de párod mindig azon van, hogy segítsen.

– Nézd jagi, készítettem vacsorát. A könyveket is a nappaliban tettem, és majd később együtt tanulunk – egy édes mosoly kíséretében húzta ki a széket, hogy nyugodtan le tudj ülni. Tudtad, hogy előbb pihenni fogtok és megnéztek egy filmet, majd aztán jön a tanulás. De igazából nem bántad.

~🅙🅘🅜🅘🅝~

Nem volt ám könnyű a fiúk háttértáncosának lenni, főleg mikor a pároddal kellett táncolnod. Soha nem értetted, hogyan képes visszafogni magát és csak a táncra koncentrálni, mikor te legszívesebben rávetetted volna magad. Sokszor nem tudtál figyelni, ezért volt hogy még hosszú órákon keresztül gyakoroltál magadba, miután mindenki hazament. Jimin-nek egy idő után feltűnő volt, hogy későn érsz haza, és mikor megtudta miért, nagyon mérges lett.

– Féltelek jagiya. Nem akarom, hogy bajod legyen ezért inkább veled maradok. Vagy megyünk haza pihenni – ölel szorosan magához a táncterem közepén.

~🅣🅐🅔🅗🅨🅤🅝🅖~

Sok közös van bennetek Taehyung-al, de az egyik legfontosabb, hogy mindketten imádjátok a gyerekeket, ezért is lettél óvónő. Viszont a közeledő szerep, túlságosan is lázba hozott így sokkal tovább maradtál az óvodában. Persze a gyerkőcök nélkül. Ez volt az első szerep amit te rendezel, ezért is voltál ennyire izgatott, és napokon át gyakoroltál. Bár nem volt olyan nehéz, sőt egyszerűbb nem is lehetett volna, de jó benyomást szerettél volna tenni a szülőknek. És persze, hogy párod büszke legyen rád.

– Nagyon ügyes volt az előadás óvónéni – tapsol meg Taehyung az ajtóban állva. Ijedten fordulsz meg, mert nem számítottál rá. – De pihenned is kell a nagy nap előtt, szóval menjünk haza.

~🅙🅤🅝🅖🅚🅞🅞🅚~

Pár hete csúnyán összevesztél pároddal. Vagyis nem éppen, hiszen csak ő beszélt felemelt hanggal. És olyat mondott amit nem lett volna szabad. Megjegyezte, hogy kicsit duci vagy. Persze nem gondolta komolyan, ám te igenis magadra vettél. Tehát elkezdted éheztetni magad, és irtó sokat edzeni. Eleinte nem mondott semmit Jungkook, volt, hogy veled együtt ment püfölni a bokszzsákot, de mikor már többször is rosszul voltál, elege volt ebből.

– Na jó, nem tudom mi van veled, de ezt most hagyod abba – adja oda a pohár vizet, amit egy apró mosollyal elfogadsz.

– Én csak csinos akarok lenni, hiszen azt mondtad duci vagyok – motyogod lehajtott fejjel.

– Nem vagy normális jagiya. Dühös voltam, semmit se gondoltam komolyan. Most szépen megyünk enni, mert ahogy elnézem azt se tetted meg ma – vesz ölébe úgy mint a hercegnőket, majd felsétál a lakásotokba – Aish ezek a nők, mindent túlgondolnak – motyogja orra alatt, mire te mellkason ütöd.