HUSZONHAT

2.3K 160 50
                                    

- Komolyan szükség van erre? - meredt kérdően Eszter a kezemben tartott bevásárlókosárra, amibe mindenfélét dobáltam bele

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

- Komolyan szükség van erre? - meredt kérdően Eszter a kezemben tartott bevásárlókosárra, amibe mindenfélét dobáltam bele.

- Igazából nincsen, de képes adni valamennyi boldogságot - válogattam a gumicukrok között, majd, amikor megláttam Luca kedvencét, elégedetten vettem tudomásul, hogy kitettem magamért. A békás édességgel együtt egy ütős kis "túlélőcsomagot" raktam össze neki, amiben a glitteres arcmaszktól kezdve, a nyugtató illatgyertyáig minden volt, már amit lehet egy drogériában kapni. Ennyit arról, hogy rideg vagyok.

- Nekem bezzeg nem dobtál össze semmi ilyet, amikor szétmentünk Péterrel - jegyezte meg egyből Eszter. - Kicsit igazságtalannak érzem.

- Miért is? - biccentettem egyet elégedetten, a szermányolt dolgok láttán, majd az önkiszolgáló kassza felé igyekeztem, hogy még időben vissza tudjunk érni az egyetemre, mivel a kísérőmnek szemináriumra kell mennie, nekem meg a kötelező edzésre. Bertivel sikeresen le tudtam beszélni, hogyha most hetente háromszor megyek hozzá a délelőtti időpontjában, akkor hamarabb igazolja nekem, hogy részt vettem, így megfeleltem a követelményeknek, ergo nem kell majd még április végén is itt szenvednem. Több időm marad másra, mint például a tanulásra, mert már a vizsgaidőszak gondolatától émelyegni kezdek.

- Mert mondjuk a legjobb barátnőd vagyok és ilyenkor illik támogatni?!

- Alapból azt az ötletet támogattam, hogy egyáltalán ne gyere össze vele, mert egy hónapnál tovább nem fog tartani. A tapasztalat is ezt mutatta, mintha pont te nem tudtad volna egyébként előre. Erre mit csinálsz? Torira meg Adrira hallgatsz, összejössz vele, megun téged, szakít veled Viber hívásban és nyilván ki nézte végig újra a Szívek szállodáját veled, amíg letargiában voltál? Hát egyértelmű, hogy én, mert ilyenkor azért a nagyokos barátnőid felszívódnak - emlékeztettem a tavaly évi agymenésére. Vagyis inkább arra, hogy mennyire volt képes olyan emberek véleményére adni, akik nem is foglalkoztak az ő jólétével annyira, mint amennyire kellett volna. Ugyanis a Konráddal való szakításukat követően, aminek amúgy viszonylag normális keretek között vetettek véget, Eszter konkrétan bebolondult és mindenáron akart valakit maga mellé, mert hiányzott neki maga a párkapcsolat varázsa. Nem is ember, hanem maga a tudat, hogy nincsen egyedül. Ezért is volt úgymond "jó" neki az első alkalom, amikor érdeklődött iránta valaki. Mondjuk szerencsére az incidens után visszatért az épeszű emberek közé és feladta ezt a mániáját.

- Az egy hiba volt, nem kell újra felemlegetni. Inkább felejteném el az egészet úgy, ahogy van - fintorgott, miközben a kifizetett termékeket pakolta bele a táskámban, én pedig a blokkal együtt próbáltam visszavarázsolni a bankkártyámat a helyére, de nagyon nem akart visszacsusszanni a kis nyílásba.

- Nekem mondod? Amúgy meg naponta kétszer mentem a boltba csakis azért, hogy legyen neked dobozos jégkrém, úgyhogy egy szavad se lehet – jutattam eszébe, hogy neki is kedveztem nem is keveset.

Eufória || ✔️Where stories live. Discover now