HARMINC / I.

1.9K 145 39
                                    

- Na végre - olvastam le Bogdán Stefi szájáról, amikor látta, hogy igyekszem átverekedni magamat az előadóteremből kiözönlő hallgatók közül

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

- Na végre - olvastam le Bogdán Stefi szájáról, amikor látta, hogy igyekszem átverekedni magamat az előadóteremből kiözönlő hallgatók közül.

- Sokat vártál? - érdeklődtem, amikor megálltam előtte és szándékomban állt, hogy még egy ideig így is maradjak, mert semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy sort álljak a kijáratnál, ha már egyszerűen nem működik a fotocellás ajtó és mindenkinek a kis szűk, hagyományost kell használnia, ahol egymás mellett összesen 2 hallgató fér ki.

- Áá, hol? - forgatta a szemét unottan Stefi, ami nála egyet jelentett azzal, hogy valami rettentően erős, cinizmussal átszőtt mondat fog következni pillanatokon belül. - Közben kitaláltam egy új elméletet arról, hogy miért haltak ki a dinoszauruszok, átgondoltam, hogy biztos jó döntés volt-e annak idején egyetemre jönni, jaj és még arra is rájöttem, hogy Hunor miért egy igazi csődtömeg, de végül is, kinek mi a kevés idő. Egyesek elutaznak a világ másik végébe, akik szerencsések, mások, akik messze állnak ettől, meg élő szobornak érzik magukat – sóhajtotta.

- Értem, tehát sokat - foglaltam össze a lényeget, mert nem is ő lenne, ha egyszerűen válaszolna és nem valami hosszú monológgal állna elő. Lehet ez valami családi vonás náluk, mint nálunk az, hogy rohadtul figyelmen kívül hagyjuk a másik segítő véleményét.

- Egyébként te tudod, hogy Tamás mi a francot akar tőlünk, hogy most ilyen hirtelen meeting kell neki? – morgolódott, amiért be kellett mennünk a bisztróba sürgősen. - Közben indulhatnánk esetleg? Még Fülöp bulija előtt aludni akarok egyet.

- Egyesek fürdenek, sminkelnek, készülnek ezerrel, te meg alszol- jegyeztem meg és eszembe jutott Adri rituáléja, amit szemeszternyitók, kari bulik, Fervor előtt leművelt. Rendesen órákon keresztül tartott a szeánsz és volt olyan is, amikor hiába kezdett el készülődni kora délelőtt, még úgyis én vártam rá este, mert nem fejezte be.

- Attól, hogy Adri ezt szokta csinálni, még nem mindenki ilyen – vágta rá egyből, mintha nem lettem volna vele tisztában én is. - Amúgy, ha arra akarsz utalni, hogy zuhanyozzak le, mielőtt összeszedem Ninát a városban és kivergődünk az Isten háta mögé, képzeld el terveztem. Nem vállalom be a büdös lány szerepét - magyarázta Stefi, de olyan gyorsan beszélt, hogy koncentrálnom kellett, hogy felfogjam, amiket mond.

- Semmire se utaltam, oké? Csak egy szimpla megjegyzést tettem, de majd legközelebb nem fogok, hogyha nem lehet hozzád szólni se - mondtam, miközben benyomta a lifthívó gombot, ami azt mutatta, hogy jelenleg a másodikon van. Ergo, soha nem fog felérni.

- Ha normális, amit beszélsz, akkor nem pofázok, de ha nem, akkor azt nem hagyhatom szó nélkül – tárta szét a karját amolyan „ez van" stílusban. - De most na. Te tudsz valamit? - faggatott, mintha valami kihallgatáson lennénk.

- Mégis honnan tudnék? Szerinted, akkor itt lennék veled és nem otthon döglenék? - bámultam továbbra is a liftajtót, ami visszatükröződött, így láttam, ahogyan Stefi a fülbevalóit igazgatja. Valóban az szerepelt a terveim között, hogy nem jövök be az egyetemre ma, de így, hogy átszervezték a napomat, kénytelen voltam.

Eufória || ✔️Where stories live. Discover now