-Meglepetééééés!-ugrott elő egyszerre mindenki, hangosan kiálltva. A kanapé mögül, a függöny mögül, a szobából, és szinte minden elbújáshoz lehetséges helyről bukkantak fel a szeretteim.-Boldog szülinapooot!-kiáltották ismét, én meg lefagyva álltam a bejárati ajtóban kezemben Booval, az óriási sárga kacsával, és a könnyeimmel küszködtem.
Mindenki itt volt, szó szerint mindenki. Rachel, Logan és Fran, Zac, Ryan családja, Ester, Paul és a volt két szobatársam is. Paul, Ryan egyik csapattársa és jó barátja.
De ne szaladjuk ennyire előre...
Reggel hat óra:
-Boldog szülinapot!-kaptam a fejemre egy csomó vizet, mire a szemeim hirtelen kipattantak, és a hangosan nevető Ryannel találtam magam szembe. Szúrós tekintettel és visszatartott mosollyal néztem rá a vizes tincseim közül.
-Köszönöm! Vagyis...ahhhh!-nevettem el magam, Ryan meg magához húzott és megcsókolt. Kapva az alkalmon, megragadtam a mellette lévő vizesüveget és a fejére borítottam. Azonnal elvált, és a szemét törölgetve nézett vissza rám. Vizes tincsei sexin tapadtak a homlokára, az álláról pedig hatalmas cseppekben csöpögött a víz. -Most már gyere ide!-ragadtam meg a vizes pólójánál fogva és egy mély és érzelmes csókba vontam.
-Szeretlek Ash!-suttogta két csók között
-Én is szeretlek!-mosolyodtam el, ő meg elterített a vizes párnák között.
Nos a reggelünk elég forrón, érzelmekkel tele és viccesen indult.
Miután nagyjából összeszedtük magunkat, Ryan készített nekem reggelit, én meg a pólójában támasztottam a konyhapultot és figyeltem, ahogy a konyhában sürög forog.
A meglepetés reggeli nem más volt, mint palacsinta.
De!
Nem akármilyen palacsintát csinált, pontosabban Az ikonikus palacsintát a Vámpírnaplókból. Áfonyával és tejszínhab vámpírfogakkal.
Milyen aranyos máár!
A tavalyi szülinapomat a lakótársaimmal töltöttem, mert Rachellel nem tudtunk találkozni. De megígérte, hogy bármilyen messze legyek is, az idei évben hatalmas bulit rendez.
Éppen ezért sem lepett meg amikor egy romantikus ebéd után kocsiba ültünk, és a Cincinatti óriásvidámparkba mentünk. De most komolyan, ugye nem csak én imádom az összes magas csúszdát meg hintát?
-Úgy terveztem felülünk minden halálfélelmetes hintára, veszünk vattacukrot, meg célbalövünk!-avatott be a délutáni tervbe-Szóval, hova szeretne menni a szülinapos?-kérdezte nevetve és hátulról átölelt
-A legszédülősebbe!-vágtam rá gondolkozás nélkül, és egy poliphintára mutattam.
Az egész polip körbe forgott, az ülései pedig a karok végében voltak elhelyezve. Amik ezen kívül fel le, és még a saját tengere körül is forgott.
Már csak ránézésre is beleszédültem.
-Szinte gondoltam! De tényleg hányásig akarsz szédülni a szülinapodon?-kérdezte, mire hevesen bólogattam-Oké! Akkor üljünk fel arra!-kulcsolta össze az ujjainkat és a félelmetes hinta felé indultunk.
-Ez nem is volt vészes!-jegyezte meg miután leszálltunk a második kör után, és a mojitos stand elé álltunk.
A két hideg itallal ültünk le egy közeli üres padra, kicsit megpihenni.
-Na mi lesz a következő?-nyújtotta a karját, én meg a szabadesés felé biccentettem.
Egesz délután szédülős játékokban ültünk, vettünk tipikus vidámparkos kajákat, és rózsaszín vattacukrot is. A délután folyamán felfedeztünk egy célba lövős standot, ahol különleges óriásplüssöket lehetett nyerni.
Már nem is számoltuk a próbálkozásokat, de végül Ryan szerzett nekem egy óriási sárga kacsát, ami alig fért el a kezemben.
أنت تقرأ
Bethany-amíg a csillagok ragyognak/BEFEJEZETT
العاطفية-Nem én vagyok az apja!-jelentette ki, kevésbé magabiztosan -Most komolyan azt hiszed hazudok?- futott végig az első könnycsepp az arcomon Nem válaszolt semmit csak beszállt a fekete audiba, és sebesen elhajtott. Ott álltam a parkolóban, és csak arr...
