𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

Ex husband

Minho amint hazaért felhívta legjobb barátját és megérdeklődte, hogy hol lakik Pici. Tudta, hogy azóta már idol lett hiszen mindig az volt a vágya. Amint megtudta, hogy mégis merre lakik szinte azonnal kocsiba pattant. Először megkereste azt a kisdobozt amibe kedvenc gyűrűje volt.

A virágboltba vezette őt az útja ahol vett egy csokor rózsát is. Félt attól, hogy a kisebb azóta már egyáltalán nem vár rá sőt már nem is szereti. Amint a házhoz ért elkapta őt a félelem mégjobban. Pár percig csak ült és meredt maga elé végül pedig körülnézett és elindult a kapuhoz. Becsengetett és várt. A kapu nem sokkal ezután nyílt szóval már be is ment. Az udvar nagy volt és gyönyörű pont úgy mint a ház amiben Pici lakott remélhetőleg egyedül. Az ajtón bekopogott és nem sokkal nyílt is az ajtó.

-Szia Hyungie!- mosolyodott el Minho arcát nézve.

-Szia Pici!- suttogta hiszen úgy érezte ha hangosabban beszél hangszálai cserben hagyják őt.

-Gyere be!- fogta meg szabad kezét majd behúzta őt a lakásba. -Minek köszönhetem a látogatást!- pislantott le a rózsacsokorra.

-Emlékszel még az ígéretünkre?

-Persze, hogy emlékszem!

-És még mindig szeretnéd ha megtörténne? Még mindig vársz rám úgy ahogyan azt mondtad?

-Minho hyung, nem telik el úgy nap, hogy ne gondolnék rád és a gyerekkorunkra. Még mindig várok, mert még mindig szeretlek téged! Szeretném ha az ígéretünket betartanánk, de te már mással vagy házas.

-Elfogunk válni, mert én téged szeretlek! Vak voltam és hülye! Veled akarom leélni az életemet és nem vele!

Minho óvatosan megfogta Pici kezét majd összekulcsolta ujjaitkat. Másik kezébe pedig odaadta a rózsacsokrot.Nagy meglepetést okozott a kisebbnek, de végül mosolyogva nézett fel Minho szemeibe.

-Kicsit korainak tűnik hiszen nem vagyunk együtt, de már évek óta erre vársz! Szeretlek Jisungie, jobban mint Jeongint vagy bárkit. Végig veled kellett volna lennem, de hülye voltam. Sajnálom amiért fájdalmat okoztam neked és azt is sajnálom, hogy végig kellett nézned ahogy máshoz megyek hozzá. Nem húzom tovább a szót szóval...

Minho a zsebébe nyúlt majd kivette a kisdobozkát. Féltérdre ereszkedett majd kinyitotta a dobozt.

-Hozzám jössz Han Jisung?- kérdezte reménykedve.

-Te is tudod jól a válaszomat! Igen! Millió sok igen!- mosolyodott el majd letörölte a könnyeit.

Minho szintén mosolyogva állt fel majd Jisung ujjára húzta a gyűrűt.

-Nem gondoltam volna, hogy még megvan!- nézte a gyűrűt amit Minho még 18 évesen kapott Jisungtól.

-Hülye lettem volna eldobni! Úgy vigyáztam rá mintha az életem múlna rajta. Azt mondtad kicsinek, hogy egy olyan gyűrűvel kérjem meg majd a kezed ami szép és közel áll a szívemhez. - simogatta meg hüvelykujjával Jisung kézfejét.

-Emlékszem bár nem gondoltam volna, hogy tényleg megteszed!- mosolyodott el majd lenézett a gyűrűre.

-Én sem gondoltam volna, de örülök annak, hogy megtettem!- ölelte magához a kisebbet.

-Én is örülök neki Hyungie!- bújt hozzá majd szorosabban ölelte magához az idősebbet.

-Jisung, emlékszel még arra amikor megcsókoltalak, mert azt hitted gáz ha valaki 13 évesen nem csókolózott?- tolta el magától Picit aki csak bólintott egyet.

-Zavarbaejtő még csak rá gondolni is!- temette kezeibe arcát amin Minho jót kuncogott.

-Megcsókoljalak Pici?- kérdezte ugyanazt mint aznap.

-Igen!- válaszolt csak most sokkal nagyobb bátorsággal.

-Bár már tudod jól milyen, de megmutassam milyen a francia csók?- vezette kezeit Jisung derekára amint vízbe tette a rózsát.

-Fura lesz?- kérdezte mosolyogva miközben átkarolta Minho nyakát.

-Elsősre igen, de aztán tetszeni fog!- hajolt hozzá vészesen közel szinte már ajkaira súgta a szavakat. -Sokat fogod velem csinálni!- nyalta meg alsó ajkát majd végül nem váratta tovább a kisebbet.

Ajkaira hajolva először lágyan és kedvesen mozgatta párnácskáit. Jisung szinte azonnal viszonozta csókját és már egyáltalán nem volt ügyetlen. Minho a kisebb pulóverét megszorítva nyalt végig alsó ajkán ezzel is bejutást kérve. Jisung persze ezt egyből megadta neki és egy sóhajjal fogadta az idősebb forró nyelvét szájában. Jisung ezek után fogai közé vette az idősebb alsó ajkát és kissé meghúzta azt. Lassan vált el Minhotól majd felnézett a szemeibe.

-Ezt 13 évesen is csinálhattad volna!- nézett le a kisebb ajkaira.

-Nem mutattad meg akkor, hogy csináltam volna?- kérdezte kuncogva.

Minho igazat adott neki majd magához ölelte a kisebbet aki  végre a jegyese.

-Hogy szeretnél összeházasodni majd? Feltételezem titokban hiszen az Picikém idol lett!- simogatta a fejét majd egy puszit nyomott a nyakára.

-Nyílván titokban mivel a rajongóimnak nem kéne megjelenniük, de mihelyt megtörténik szeretném ha tudnának róla!- tolta el magától a fiút.

-És hol szeretnéd?- csókolt a fiú ajkaira.

-Emlékszel a külföldi kirándulásunkra?- simult hozzá közelebb.

-Persze! Ausztrália szép hely! Ott szeretnéd?- mosolyodott el Minho mire Jisung bólogatott párat.

-A tengerparton! A nászút pedig legyen mondjuk...Belize?- puszilt Minho arcára.

-Az egy szép hely! Cayo espanto? Privát hely ahol a házak egymástól jó messze vannak!- húzta perverz mosolyra ajkait.

-Szóval mindenképpen szeretkezni akarsz a nászúton?- kuncogott fel Jisung, Minho pedig csak bólogatott.

-Jeonginnal nem tettem, de veled szeretném! Sokan szeretkeznek a nászutokon!- vonta meg a vállait majd egy újabb csókba részesítette jegyesét.

-Szeretlek Minho hyung!- suttogta Jisung az idősebb ajkaira.

-Én is szeretlek Pici!- húzta magához közelebb majd karjaiba kapta.

Jisung nem hitte el, hogy végre megtörtént az amire vágyott. Minho megkérte a kezét, el fog válni jelenlegi férjétől csak is miatta. Nem sajnálja Jeongint hiszen exbarátjánál fog kikötni. Hyunjin még mindig szereti a kisebbet és bármit megtenne azért, hogy újra az övé legyen.

-Holnap elviszlek egy randira valahová ahol senki nem lát majd meg!- vált el a kisebb ajkaitól.

-Ugye csinálunk sok-sok képet?- kérdezte boci szemekkel.

-Ha ezt szeretnéd akkor igen!- mosolyodott el majd kuncogva szorította magához Jisungot.