𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

10 million dollars

-A feladatod az, hogy megöld Han Jisungot! Akár 10 millió dollárt is kaphatsz érte!- mondta a befolyásos férfi amit Minho mosolyogva hallgatott.

°°°°

-Ma érkezett egy férfi aki 10 millió dollárt ajánlott egy bizonyos Lee Minho meggyilkolásáért. Rád bízhatom?-kérdezte vigyorogva főnöke mire Jisung nagyot bólintott.

Jisung fáradtan ért haza és furcsállta, hogy a házban teljes sötét van.

-Itthon vagy édes?-kérdezte hangosabban mire egy erős kar fogott derekára.

Szemei kitágultak amikor megérezte, hogy a férfi fegyvert szorít hátához. 

-Hyung?-szólalt meg remegő hanggal miközben gyorsan kikapta bakancsa oldalából a kését. 

A férfi combjához tartotta a kést pont annyira, hogy érezze ahogy a hegye bőrét éri.

-Így állunk?-kérdezte összeszűkített szemekkel a fiatalabb.

-10 millió dollár az 10 millió dollár!- rántotta meg vállait Minho miközben a kisebb nyakára csókolt.

-Ne csókolgass ha többet ér a pénz mint én!- nevetett fel Jisung majd egy gyors mozdulattal az idősebb karjánál fogva taszította a földre férjét és előkapva fegyverét ő is rászegezte azt.

-5 éve vagyunk házasok és nem tudtuk egymásról, hogy miben is dolgozunk?- kuncogott fel az idősebb továbbra is Jisung alakjára célozva.

-Sosem érdekelt! Ha tudtam volna, hogy bérgyilkos vagy nem bújtam volna hozzád minden este.- mondta a fiatalabb majd nagyot sóhajtott.

-Szintén! 

Jisung fejét rázva nézte férjét aki még mindig a földön fekve szegezte rá fegyverét. A fiatalabb fiút nem érdekelte a pénz és a munkája sem. Bár rábólintott azt gondolta, hogy ezt gyilkolás nélkül is meg tudja oldani. Csalódott a férjében akivel évek óta együtt vannak és együtt élnek. Csalódott benne és fájt neki, hogy 10 millió dollárért képes lenne megölni őt.

-Azt csinálsz amit akarsz! Nekem többet érsz mint 10 millió dollár!- mondta miközben elrakta a pisztolyát. 

-Ne nevettess Jisung-ah!- mondta Minho amikor a fiatalabb csak állt ott és nézte őt.

-Azt gondolsz amit akarsz! Holnap beadom a válópert...Lehetőleg addig ne ölj meg!- mondta majd szó nélkül távozott amilyen gyorsan csak lehetett.

Jisung ahogyan azt mondta már a reggeli órákban beadta a válókeresetet és elintézett mindent amit egymaga tudott. Egy percet sem aludt hiszen kissé benne volt a félelem miszerint Minho megkeresi és megöli őt. Tudta, hogy nem vár rá más ha hazaér, de mégis reménykedett egy kicsit. 

A lakásba beérve már egy lövés hangja várta őt ami a kedvenc vázáját érte. Jisung csak sóhajtva bújt el a fal mögé.

-Szia Édes! Minden oké?- kérdezte Minho a fal mögül.

-Ne hívj így! Semmi közünk nincs egymáshoz..-cserélte ki fegyverének üresnek bizonyuló tárát.

Minho nem válaszolt semmit csak ismételten lőtt egyet immáron a falba ami mögött Jisung rejtőzött.

-Igen?-suttogta maga elé Jisung mire az összes lővedéket ami a tárban található volt beleeresztette a falba és a padlóba.

-Gyere Minho! Kié lesz a pénz?-kérdezte nevetve ugyanis teljes elborult az agya.

Jisung kiállt a fal takarásából ezáltal szabad utat adva Minhonak aki kihasználva az alkalmat Jisung karjába lőtt. A fiatalabb nem érezte  a fájdalmat hiszen nagyobb fájdalmat okozott neki az, hogy férje képes volt meglőni őt. Jisung a konyhába sietett ahol a pult mögé rejtőzött. Az összes üveget kilőtte az idősebb így az üvegszilánkok Jisungra csapódtak.

Jisung felállt majd belelőtt az idősebb vállába aki meglepődött eme tettén. Hoszzú percekig tartot6t a lövöldözés..A ház konyha és nappali része teljes mértékben egy romhalmaz volt. A lövöldözés akkor ért végett amikor mindketten kaptak egy telefonhívást.

-Minho! Az ügy lefújva! A férfi aki megakarta öletni ezt a Han Jisungot egy másik cégnél is járt mondván öljön meg téged. A 10 millió dollár odaveszett!

***

-Jisung! Az akció lefújva ugyanis ugrott a 10 millió dollár!  Az egész csak kibaszás volt ráadásul megölték a fickót!

Jisung kissé megkönnyebbülten felsóhajtott majd a fürdőbe sietve azonnal lekezelte a karját mit csak súrolt  lövedék. Nem érdekelte Minhoval mi van...ezek után nem tudott azza törődni, hogy az idősebb, hogy érzi magát.

Miután lekezelte a vérző sebét és bekötötte azt azonnal a Minhoval közös szobájukba ment ahol elkezdte összepakolni cuccait a bőröndjébe.

-Jisung..-szólította meg Minho halkan.

-Nem érdekel! Meg akartál ölni engem 10 millió dollárért! Fontosabb volt számodra a kibaszott pénz mint a mi kibaszott 10 évünk együtt. Én terveztem veled! Nem véletlen mondtam igent amikor megkérted a kezemet...Hamarabb is kaphattál volna egy ilyen ajánlatod és akkor tudtam volna, hogy neked semmit sem értem eddig sem.- akadt ki a fiatalabb teljesen, de Minho csak hallgatott.

-Jisung-ah! Engem megfigyelnek! Értsd meg, hogy én veled ellentétben nem tudtam volna mit kezdeni. Amíg nem látják a halálod addig nem hagynak békén! Nehogy azt hidd, hogy nekem olyan jó volt megtámadni téged...Többet érsz nekem mindennél és ha halálról van szó akkor együtt halunk!

-Nem tudok neked hinni!- mondta halkan a fiatalabb mire az idősebb megfogta Jisung maciját és szétszaggatva vette ki belőle a kamerát.

-Ez mindenhol ott van! Érted? Amíg nem voltál itthon, mert dolgoztál addig itt mindent bekameráztak...Nem kell nekem hinned, de nem fogom hagyni, hogy úgy hagyj el engem örökre, hogy azt hiszed soha nem értél nekem semmit.- mondta dühösen miközben földhöz vágta a kamerát.

Jisung nem szólt egy szót sem csak összeszedte a gondolatait. Percekbe tellett mire megtudott szólalni ám hangja gyenge volt.

-Kell egy kis idő nekem amíg nem térek vissza szedesd le az összes kamerát ami  a lakásba van ugyanis nem akarom, hogy más is tudjon a magánéletünkről.- nézett a férfire aki aprót bólintott.

Jisung pedig távozott..Minhoban ott volt a kétség miszerint soha többé nem látja a fiút,de reménykedett abban, hogy a fiú hisz neki és nem válnak el..

És Jisung elment..Senki nem tudja, hogy hová ahogyan azt sem, hogy valaha visszatér-e.

Minho pedig belefogott a romhalmaz lakásuk újraépítésébe. Teljesen beletemetkezett a munkájába és az otthoni feladatokba hisz nem akart arra az emberre gondolni aki talán soha nem tér vissza hozzá..

...