𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

DEMON

A túlvilágon létezik egy iskola ahová vámpírok és démonok járnak. Egykor még minden rendben volt közöttük aztán megjelent Han Jisung és Lee Minho kik nem tudták elviselni egymás társaságát. Az igazgató ennek megoldására egy láthatatlan vonalat húzott az iskola közepén és tiltott volt a másik térfélre átmenni.

A két fiút ez sem állította meg és ugyanúgy szemétkedtek egymással ahogyan azt eddig is tették.

-Csak hagyjátok már békén egymást!- sóhajtott fel Felix amikor Jisung elgörbítette a kezében lévő kanalat Minho beszólásai miatt.

-Addig nem amíg meg nem döglik a kezeim közt!- mondta Jisung miközben szemei felvették a fekete színt.

Barátai nagy szemekkel nézték őt és Seungmin azonnal fel is pofozta.

-Ezt most miért kaptam?- kérdezte barna szemeivel nézve a fiatalabbra.

-Kezdődik! Nem sok napod van hátra sőt ha Minho így folytatja egy sincs!- válaszolta meg kérdését mire Jisung csendben maradt.

A démonoknak minden hónapban eljön az az időszak amikor teljesen kifordulnak magukból és nem az emberi énjük uralják testüket hanem a bennük lakozó gonosz démon. Ilyenkor nincsenek az eszüknél és olyat is képesek megtenni amit józan ésszel sohasem. Nem egyszer fordult elő, hogy egy démon megölte saját társát vagy egy vámpírt.

Erre találta ki az iskola a pincében lévő tömlöcöt ahol a falhoz vannak bilincselve és nem tudnak szabadulni sem. Ha a démon nem kapja meg azt amit akar akkor ez a folyamat másfél hétig is tarthat ami kínkeserves fájdalmakkal jár.

-Nem akarom!-suttogta kissé összehúzva magát hiszen volt már rá példa, hogy bántott valakit akaratlanul is hiszen nem tudták időben elvinni a tömlöcbe.

-Tudjuk Jisung, de mi itt vagyunk neked és támogatunk!- simogatta meg kezét Felix majd halványan elmosolyodott.

Jisung kissé megnyugodott ám tudta, hogy ez úgy sem tart sokáig. Hallotta ahogyan a vámpírok nevetnek rajta még mindig és egyre jobban idegesítette a felerősödött hang.

-Vigyetek innen ki!- mondta halkan hiszen hallotta a fejében démonja hangját.

Mindannyian egyből felpattantak és azonnal kisegítették Jisungot az ebédlőből.

Menj..öld meg!

Engedj ki végre..olyan jó buli lesz!

-Kussolj!- ordított fel fejéhez kapva az ajtóban mire csend telepedett a démon részlegre.

Barátai azonnal kivitték onnan hiszen nem akarták, hogy baj történjen idő előtt. Jisung emberi formája kedves és aranyos viszont a belső démonja  egy gyilkoló gép. Rosszabb mint bárki másé az iskolában.

Én csak védeni akarlak!

Ha ő nem lenne akkor nem lenne düh ami táplálna engem.

-Hallgass már!- ült le az egyik padra és igyekezett lenyugodni végre.

Unalmas vagy!