𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

Nightgown

⚠️⚠️⚠️⚠️

☞︎︎︎Smut☜︎︎︎
❁𝐅𝐞𝐥𝐞𝐥𝐨̃𝐬𝐞́𝐠𝐞𝐭 𝐧𝐞𝐦 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐥𝐨𝐤!!❁
🔞🔞

⚠️⚠️⚠️⚠️

-Szia baby!- köszönt egy édes mosollyal az ajkain Jisungnak.

-Szia Minho hyung! Milyen volt a munka?- kérdezte miközben átkarolta az idősebb nyakát.

-Fárasztó és idegörlő. Többen is próbálkoztak rám mászni. Esküszöm, munkát váltok!- ölelte magához a kisebbet derekánál fogva.

-Mi tart vissza?- kuncogott fel majd pipiskedve csókolt az idősebb ajkaira.

-Szeretem azt a munkát csak éppen az ott megforduló embereket nem!- kapta karjaiba a fiút majd egy hatalmas mosoly kíséretében ültette őt a pultra.

-Mi ez a nagy boldogság?- kérdezte szintén mosolyogva miközben az idősebb szemeit nézte.

-Holnap lesz az évfordulónk ami azt jelenti, hogy 7. éve lesz, hogy az enyém vagy én pedig a tiéd!- hajolt közelebb Jisunghoz majd apró puszikat nyomott arca különböző pontjaira.

-És 3 éve a férjem vagy!- simított férje arcára majd hüvelykujjával kezdte simogatni bőrét szeme alatt.

-Holnap reggel korán megyek dolgozni szóval az ajándékaid a konyhaasztalon lesznek!- mosolyodott el halványan majd ajkaira puszilt.

-Te pedig majd megkapod ha hazaértél!

A két fiú boldogan és egymás ajkait kényesztetve indultak meg a lenti fürdőszoba felé ahol szintén olyan jó hangulatban fürödtek le. Kapcsolatukban sokszor voltak bökkenők, de mindig sikerült megbeszélniük és soha egyikük sem gondolkodott azon, hogy esetleg szakítsanak. Amikor Minho megkérte Jisung kezét a kapcsolatuk addigi legnagyobb veszekedésén voltak túl pár nappal ezelőtt. Már nagyon régóta gondolkodott azon, hogy megkérje a fiú kezét viszont nem tudta, hogy mégis mikor lenne a legtökéletesebb alkalom. Talán azért is választotta azt a napot, mert ezzel is tudatni akarta a kisebbbel, hogy számára ő az egyetlen személy aki boldoggá teheti őt. A veszekedés oka egy félreértés volt hiszen az egyik ismerősük látta Minhot és unokatestvérét, hogy milyen jól elvannak. Persze az ismerős nem tudta, hogy az a fiú egy rokon és nem a szeretője így értesítette Jisungot aki nagyon kiakadt. Egy percig sem gondolkodott a szakításon viszont nagyon maga alá került. Durván összevesztek, mert Jisung nem hitt neki. Végül az unokatestvér kereste fel a kisebbet és bebizonyította, hogy tényleg vele volt aznap és nem mással. Megbánta a dolgokat amiket az idősebb fejéhez vágott és azt is, hogy elküldte otthonról. Mielőtt Jisung felkereste volna Minhot az idősebb megelőzte őt és megjelent a ház előtt egy csokor rózsával. Ezek után történt az eljegyzés ami közben mindkettő fiú könnyeket hullajtott.

-Jó éjszakát édesem!- mosolyodott el Jisung majd hozzábújt az idősebbhez.

-Jó éjszakát édes kicsi Sungie!- puszilt a kisebb fejére majd jobban magukra húzta a takarót.

Viszonylag hamar álomba zuhantak hiszen egymás karjaiban mindig megnyugszanak.

⟨....⟩

Másnap reggel amikor Minho felkelt Jisung még aranyosan aludt mellkasán pihentetve a fejét. Óvatosan leemelte a fejét magáról amire persze felkelt a kisebb.

-Aludj vissza kincsem!- simigatta meg a fiú arcát aki nyöszörögni kezdett.

-Előbb adj egy csókot, utána nyugodtan fogok aludni!- motyogta majd nagy nehezen kinyitotta a szemeit.