𝐌𝐈𝐍𝐒𝐔𝐍𝐆 𝐎𝐍𝐄𝐒𝐇𝐎𝐓𝐒

Cocoa

-Hyung!- lépdelt hozzá fáradtan reggel majd jó szorosan magához ölelte.

-Jó reggelt Jisungie!- mosolyodott el a magas fiú majd derekára csúsztatta kezeit.

-Jó reggelt Minho hyung!- emelte fel fejét álmosan.

Minho jót mosolygott rajta majd egy apró puszit hagyott a kisebb ajkán.

Igen..most azt gondoljátok, hogy ez valami szerelmes klisé sztori lesz viszont tévedtek.

Minho és Jisung nincsenek együtt és számukra ezek a puszik nem jelentenek semmit sem. Barátjaik kikkel együtt laknak eleinte furcsállták sőt azt gondolták, hogy a két fiú együtt van, de végül rájöttek, hogy köztük nincs semmi. Barátok akik reggelnte és esténként szájra puszival ajándékozzák egymást.

-Kész a kakaóm?- kérdezte Jisung amire Minho csak mosolyogva bólintott.

Ilyenkor általában Jisung azonnal elengedi Minhot és kezébe veszi a bögréjét majd az asztalhoz ül. Most is így történt azzal a különbséggel, hogy az idősebb a pultra ültette őt. Máskor is volt ilyen, de gyakrabban ül le az asztalhoz mint a pultra csak is azért, mert magától nem tud felülni.

-Hogy aludtál?- kérdezte az idősebb mire Jisung elkezdte mesélni neki a furcsa álmát.

-Jó reggelt!- jött be a konyhába Changbin majd leült az asztalhoz.

Minho ebben a pillanatban ellépett Jisung mellől és megkérdezte, hogy az alacsony fekete hajú törpe mégis mit szeretne reggelizni.

1 hónapja így megy ami rendkívül rosszul esik Jisungnak, de nem igazán tud vele mit kezdeni. Tudja, hogy az idősebb számára nem csak ő létezik a világon. Amikor megitta a kakaóját kénytelen volt egyedül lemászni a pultról hiszen Minho el volt foglalva Changbinnal.

-Köszönöm Hyung!- mosolyodott el Jisung majd letette a bögrét és kiment a konyhából, hogy ne zavarja őket.

Mit is mondhatnék? Két olyan személy között akik vonzódnak a saját nemükhöz sanszos, hogy egy nap valamelyik beleszeret a másikba. Minho és Jisung barátságában a kisebb járt így már fél éve. Persze eddig is érezte, hogy neki azok a puszik sokkal többet jelentenek, de csak 17 éves korában jutott el odáig, hogy ő bizony beleszeretett legjobb barátjába.

Ezzel semmi probléma nem lenne viszont az idősebb nem tud barátnál többként tekinteni rá. Jisung is észrevette már, hogy Minho mennyire csillogó szemekkel figyeli Changbint. Félt attól, hogy ez miatt majd megromlik a barátságuk és, hogy nem lesz több puszi. Talán a puszik megszűnése lenne a "legkevesebb" gondja. A legjobban attól fél, hogy a reggeli és az esti kakaója elmaradna csak, mert az idősebb nem érne rá.

Számára a kakaó az út a boldogságához. Csak akkor indul és végződik jól a napja ha megkapja a kakaót amit csak és kizárólag Minho készít neki. Sokkal finomabb számára az amit az idősebb csinál mint bárki másé.

Szobájába menet találkozott Felixszel is aki elég szomorúnak tűnt.

-Mi a baj Lix?- kérdezte megállítva a bánatos szőkét.

-Tudod meséltem, hogy érzek valamit Changbin hyung iránt.- pillantott fel rá mire bólintott. -Tegnap este elmondtam neki és azt mondta, hogy ő Minho hyungba szerelmes. - nyelt egy nagyot majd könnyeit visszatartva visszaindult a szobájába.

Jisung szíve teljesen összetört és körbe ölelte őt a félelem. Tudta, nagyon jól tudta, hogy meg fog szűnni minden és ő ezt nem akarta elfogadni. Sírva sietett le a lépcsőn és meg sem állt az ajtóig ahol aztán felvette magára a cipőit.