Karjaidba esve (befejezett)

28.

-Hát... -kezdte- holnap lesz egy bál.
-Ahol az állam összes maffiájának a feje találkozik? Legyek a kísérőd? -kérdeztem, anélkül, hogy tudtam volna miről is van pontosan szó. De mázlimra pont beletrafáltam.
-Igen, ami azt illeti pont erről lenne szó. De honnan tudtad? -nézett rám csodálkozó szemekkel
-Hé, azért ne felejtsd el, hogy én is ilyen körökben mozogtam -mondtam mosolyogva.
-Tényleg. Basszus, én hülye -mondta és a homlokára csapott. -Oké akkor holnap, 8-kor indulunk, addigra legyél kész.
-És még csak meg sem kérdezel, hogy akarok-e jönni? -kérdeztem visszafolytott nevetéssel.
-Nem hát. Jössz is kész -jeletette ki
-Szóval így állunk -vontam fel az egyik szemöldököm, majd kitört belőlem a nevetés.
-Mert hogy kéne? -hajolt közelebb, de válaszra sem adott időt, mert abban a pillanatban megcsókolt, mire pillangók ezrei éledtek fel a gyomromban. Hihetetlen, hogy még most is ilyen érzést vált ki belőlem.

Másnap 8-kor keltem, és Scott ismét nem volt mellettem. Gondoltam mindegy, eltelik a napom úgyis, hatkor majd elkezdek készülődni és 8-kor elindulunk. Leérve, Lisat nem találtam a konyhában, viszont a telefonomra érkezett egy üzenet. Ő írt, azt mondja szabadságot vett ki mára, de holnap jön.
Hát jó -nyugtáztam szomorúan, majd elfogyasztottam a reggelimet, ami ezúttal banános-mogyoróvajas amerikai palacsinta volt.

A napom ismét átlagosan telt. Illetve inkább az unalmas jelzőt használnám, de összességében eltelt. Éppen a kanapén ülve olvastam, amikor az órára nézve állapítottam meg, hogy 18:10. Azaz ideje lenne készülődni. Gyorsan a fürdő felé vettem az irányt, ahol alaposan lefürödtem és hajat mostam. Mikor ezzel a művelettel készen lettem, felvettem egy köntöst, majd megszárítottam a hajamat. Sokat vaciláltam milyen legyen a hajam, végül arra jutottam, hogy enyhén behullámosítom majd egy kis részét feltűzöm és elől két tincset szabadon hagyok. Aha, ez elképzelés jó volt. Csak rá kellett jönnöm, hogy ebben nem éppen vagyok a legtehetségesebb.

Ígyhát megkértem Scott saját bejáró fodrászát, aki ahogy láttam elképesztően tehetséges így 20 perc alatt az elképzeléseimnek megfelelő hajkoronát varázsolt. A végeredmény magáért beszélt. Smink terén azonban sokkal tehetségesebb vagyok, miután oktattak is, ezen a téren lassan egy sminkessel azonos a tudásom.

Végül a szemhélyamon a domináló színek lettek a rosegold és a fehér, amit egy műszempillával koronáztam meg, ajkamat pedig egy vörös rúzzsal emeltem ki. Utolsó állomás érkezett, mégpedig a ruha. Nem volt egyszerű, de végül egy lilás maxi ruhára esett a választásom, ami kellően sokat takart de mégis dögös volt.  A tükörbe nézve tetszett amit láttam.

Pont, mikor felhúztam a ruhát, abban a pillanatban hallotam meg, hogy a kinti kaput éppen nyitják ki. Valószínüleg megjött Scott.  És igen, tényleg ő volt. Az órámra néztem, ami mégcsak 19:30-at mutatott. Gyorsan leszaladtam a bejárati ajtóhoz és éppen akkor lépett be rajta Scott is.
-Na legalább nem vagy véres -nevettem el magam, de szemmel láthatóan Scott nem tudott megszólalni, helyette csak a szemével mért végig nagyon alaposan
-Hű -nyögte ki hosszú idő után -elképesztően gyönyörű vagy.
-Köszi -feleltem és éreztem ahogy az arcomra pír szökik.
-Esküszöm, ha nem kéne készülődnöm itt tepernélek le -mondta és beharapta az alsó ajkát, majd elment.

Nem sokkal később, ismét megjelent ezúttal tökéletes fekete öltönyben és megcsinált hajjal. Elképesztően dögös volt, nem jutottam szóhoz.
-Emlékszel arra, amit az előbb mondtál? -kérdeztem
-Hogy letepernélek?
-Pontosan.
-Mi van vele? -nézett éretlenül
-Detto -mondtam és átkaroltam a nyakát, majd egy lágy csókot hintettem ajkaira. -Na de most... ideje indulnunk -jelentettem ki, majd kimetünk az ajtón.

Sziasztok! Bocsi a kis csúszásért, de az elmúlt 1 hétben nagyon összegyült minden. De íme az új rész!🙉

UI : És boldog valentin napot mindenkinek!🥰

2022.02.14