Karjaidba esve (befejezett)

37.

Tele vagyok -dőltem hátra a hasamat fogva.
-Tele? -rökönyödött meg- még van desszert -jelentette ki.
-Oké, de rám ne számíts -közöltem.
-Hát jó -vonta meg a vállát, a következő pillanatpan pedig leraktak elé egy csokitortát. Csak úgy pislogtam, Scott rekordidő alatt fogyasztotta el az elé rakott ételt.
-Ezt.... hogy? -néztem egy nagyot.
-Volt még hely -vonta meg sokat sejtetően a vállát, majd rendezte a számlát és kisétáltunk a helyiségből.

Kiérve ujjait rákulcsolta a sajátomra, majd felém fordult.
-Na és most hova?
-Mit szólnál, hogyha már úgyis itt vannak ezek boltok akkor kissé szemügyre vennénk a kínatot? -néztem rá.
-Miért érzem azt, hogy ez egy határozott célzás? -sandított rám.
-Pff nem is tudom -nevettem el magam és belelöktem az oldalába.

Be is mentünk az egyik louis vuitton üzletbe, ahol egyből szerelmes lettem egy bakancsba és egy kis háti táskába.
-Na? -kérdeztem, miközben felmutattam a két darabot.
-Ennyi? -kérdezte szemöldökét felvonva.
-Itt igen -biccentettem körülnézve, megpróbálva elfolytani a vigyorom. A kasszához mentünk, majd miután Scott fizetett áttértünk egy másik üzletbe. Majd egy újjabba. Őszintén szólva az időérzékem teljesen megszűnt létezni, de ahogy észrevettem Scottnak még nagyon is megvolt. Miután már negyedszerre kérdezte, hogy indulhatunk-e mosolyogva megcsóváltam a fejemet.

-Ennyire unod? -kérdeztem ránézve.
-Egy kicsit. -húzta el a száját, mire csak bólintottam. Igen, ez lefordítva annyit tesz nagyon. Nem akartam tovább kínozni, így elengedtem azt a ruhát amit éppen nézegettem és szóltam hogy indulhatunk. Scott láthatóan fellélegzett, majd hívott egy taxit, ami viszonylag hamar meg is érkezett. Mindketten beszáltunk, majd ismételten kb 20-25 perc elteltével megérkeztünk.

Lerogytam az egyik fotelba, majd Scotthoz fordultam.
-Mennyi az idő? -kérdeztem.
-Fél 12. És éjszaka.
-Ha-ha. Ennyire azért még nem veszett el az időérzékem.
-Pedig nekem nagyon úgy tűnt -nevetett fel. -Akkor most mit akarsz csinálni? Fáradt vagy és aludjunk vagy még nem merűltél ki teljesen? -vonta fel az egyik szemöldökét.
-Van még bennem szusz -közöltem.
-Igazán? -csodálkozott.
-Persze, mit gondoltál?
-Igazad van, én vagyok a hülye. Pff. Na de kivele! Mihez volna még kedved? Csak mert le merem fogadni, hogy van valami a fejedben.
-Talált, süllyedt -nevettem el magam.

Odaszaladtam a ruhákhoz majd kiemeltem az egyik fürdőruhámat és felmutattam.
-Éjszakai fürdőzés?
-Benne vagyok -vigyorodott el, de mielőtt bármit mondhatott volna én gyorsabb voltam.
-Nem, nem Scott most lesz fürdőruha és pont -közöltem könyörtelenül, mire csalódottan lebiggyesztette ajkait.

Belebújtam az egyik piros bikinimbe, és mire megdordultam már Scotton is ott volt egy szintén csak piros fürdőnadrág. Tekintetemet akarva-akaratlanul is végigvezettem kidolgozott felső testén, miközben ő ugyancsak engem stírölt. Mikor ezt realizáltuk, mindketten elnevettük magunkat majd odahajolt hozzám és a derekamat átölelve egy hosszú csókban részesített.

Egy törölközőt felkapva kiszaladtam a tengerparthoz és belesétáltam a vízbe, ami ilyenkor este kellemesen meleg volt. Scott is jött utánam, hátulról átölelt, az állát pedig a vállamra támasztotta, én pedig neki dőltem.

Éppen becsuktam volna a szemem, mikor hirtelen egy rántást éreztem, aminek következtében teljesen belezuhantam a vízbe. A hullámok a fejem felett összecsaptak én pedig prüszkölve törtem a felszínre. Dühösen Scottra néztem, a tekintetem szikrákat szórt.
-Na megállj! -mondtam, mire Scott csak felnevetett.
-Jaj ne, most mi lesz?
-Pf. Hát ez. -közöltem, majd ráugrottam és mepróbáltam lenyomni, de sikertelenül, Scott jóval erősebbnek bizonyult nálam. A derekánál kulcsoltam össze a lábam, és a vállánál fogva próbáltam nyomni, de mindhiába. Ekkor azonban az eddig nevető Scott odahajolt hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. Ha akartam se tudtam volna ellenkezni.

2022.04.11