Karjaidba esve (befejezett)

38.

Jelen pillanatban szállunk le a repülőről, és ha egyetlen szóba kéne foglalnom az utazásunkat csupán annyit tudnék mondani, elképesztő. Komolyan, imádtam minden egyes percét. Tényleg, ez az egy hét, amit kettesben töltöttünk teljesen magával ragadott, egyszerűen rabul ejtett, nincs mese. Scott állítása szerint legközelebb japánba visz, ahol ugyan jártam már de csak 8 éves körüli forma lehettem, szóval nem árt egy kis felfrissülés.

De vissza térve a jelenbe, újra itt New Yorkban, ahol bár jóval hidegebb van (most éppen 73 Fahrenheit) de még éppen kellemes. A szél fújja, ezáltal kócolja szőke fürtjeimet. Mosolyogva Scottra néztem és egy lassított felvételként éltem meg a pillanatot. Ő visszanézett, szorosan magához húzott és egy puszit hintett a fejem búbjára. Éppen ezzel egyidőben érkezett meg elénk egy fekete porsche. Scott elengedett, majd a kocsihoz lépett és kinyitotta az egyik hátsó ajtót. Bepattantam az egyik ülésre, és mire oldalra fordítottam volna a fejemet már ő is ott volt mellettem. Fejemet ráhajtottam a vállára, mire ő csak a combomat kezte el simogatni.

Az autó lassan, zajmentesen elindult, és ismételten nem sok idő elteltével megérdeztünk a célállomáshoz. A repülés miatt szerintem de kissé fáradt voltam, ezért miután kiszálltam a kocsiból a nappali felé vittem az irányt. A sofőr letette a cuccunkat az előtérbe, azzal kiment. Én eközben leültem az egyik kanapéra és végigfeküdtem rajta, majd a szememet is lehunytam, de nem tudtam sokáig így maradni, ugyanis nyálas puszikat éreztem meg, amelyek az arcom minden pontjára átterjedtek, majd lefelé vándoroltak a nyakam felé.

Álmosan és durcisan felmordultam, mire a puszi a számat érte, majd ismételten a nyakamra vándorolt, ahol eltöltött egy kis időt. Fáradtságomnak köszönhetően megelégeltem, így elfordultam az egyik oldalamra.
-Hé, most meg mivan? -hallottam meg Scott értetlen hangját.
-Csak haggy most, elképesztően kimerült vagyok -nyöszörögtem.
-Hát jó -felelte és meghallottam a lépteit egyre távolodni, mire csak egy nagyot sóhajtottam, de már túl fáradt voltam ahhoz, hogy utána menjek. Ismételten becsuktam a szememet és ezúttal tényleg magával ragadott az álomvilág.

Mikor újra magamhoz tértem már sötét volt kint. Húha, jól elaludtam. Ránéztem a karórámra, ami este fél 9-et jelzett. Juj, nagyon elszaladt az idő. Gondoltam, ha délután nem is tudtam akkor majd most megkeresem és kiengesztelem Scottot. Felmentem a hálónkba, de nem volt ott. A fürdőben is megnéztem, de semmi. Átfutottam az összes szobát, konyhát, naplalit, fürdőket stb, de sehol sem volt. Megnéztem a medencénél, de ott se.

Aztán hirtelen villámcsapásként jutott eszembe az ötlet, hogy a dolgozó szobájába még nem is jártam. A homlokomra csaptam a felsimeréstől, majd visszafutottam a házba egyenesen az irodájáig. Az ajtó előtt megálltam, és utolsó reményként benyitottam, remélve, hogy ott lesz. És lássanak csodát, valóban ott leltem rá. Éppen valami papírmunkát végzett, irogatott, számolt, gépelt.

Nagyon benne lehetett, miután azt sem vette észre, hogy bent vagyok. Lassan odalépkedtem mellé, majd megszólítottam.
-Hé, bocs a délutániért -kezdtem- csak nagyon fáradt voltam.
-Jó, elnézve de mint látod most nagyon benne vagyok valamiben. Most ne zavarj. -mondta. Hát nem is tudom. Engem annyira nem győzött meg.

Megcsóváltam a fejemet, majd egy hirtelen mozdulattal lesöpörtem a kezemmel az íróasztalon heverő papírmennyiséget, majd felültem rá, Scott pedig éppen előttem ült a székében. Mindkét kezemmel beletúrtam a hajába, majd egy apró puszit hintettem a szája sarkába.
-Elena, ez most nem fog hatni
-Én azért próbálkozom -húztam széles mosolyra a szám. Na majd meglátjuk meddig bírod.

Közelebb hajoltam hozzá olyannyira, hogy leheletét már az ajkamon éreztem. De nem csókoltam meg, csak beharaptam a szám. Hosszan és lassan, mire nyelt egyet. Lejjebb hajoltam, majd az ajkaimat végighúztam kínzó lassúsággal a nyakát. De nem pusziltam meg, nem csókolgattam és nem is szívtam. Ezt követően megkerestem a pólója alját és benyúltam alá és elkeztem újjaimat végigvezetni a kockáin, minden egyes négyzetcentiméterét kiélvezve. Itt már éreztem, hogy szaporábban veszi a levegőt és tűrtőztetni próbálja magát, eddig sikeresen. Ismét az arcához hajoltam és finoman beleharaptam az alsó ajkába.

Belenéztem a szemébe és alapvetően kék írsziszei most a vágytól túlfűtötten sötéten, szinte feketén csillogtak.
-Na jó, elég volt nem bírom tovább. -jelentette ki- itt helyben leteperlek. -mondta és ajkaimnak esett. A csókja vad volt és szenvedélyes, ugyanakkor isteni. Visszacsókoltam és az asztalról az ölébe másztam át. Csípőmet elkezdtem mozgatni kicsit, mire éreztem hogy valami keményedik alattam. Scott elkezdte a nyakamat ostromolni szenvedélyes csókokkal, amit én csak nyögésekkel díjjaztam. Keze felfedező utat járt be, de végül megállapodott a fenekemen.

2022.04.12