Fagyos Páros

Anne Carter szemszöge

-Baj van? -próbálom vissza erőltetni, megfagyott mosolyom, de nem szól semmit.

-Kezdesz egy kicsit megijeszteni! -vallom be, amire mintha megcsillant volna, az irántam érzet sajnálata.

-Nem történt veled semmi Anne? Ryan rendben van? -bombázott kérdéseivel, amire beszúrt a szívem, már magától a gondolattól is szédülni kezdtem, hogy valami történt Ryannel.

-Ryan? Mi baj lenne Ryannel? -kérdek rá, miközben érzem, hogy légzésem szabálytalan lesz, a lány mintha meglepődött volna, de egyben megkönnyebbülést véltem felfedezni pillantásába.

-Én...én épp most beszéltem vele, jól van, minden rendben velünk! -dadogom el válaszom, de inkább csak saját magam próbálom az igazságról meggyőzni! Igen, így van Anne, nem kell aggódnod, jól van a fiú, akit szeretsz, minden rendben!

-Nem is beszéltél Elizabeth-hel? -kérd rá furcsállva.

-Kellett volna? -kérdezek vissza, amire most már teljesen értelmetlen arcot vág.

-Ki fogják tenni a csapatból! -feleli amire megremegett a lábam.

-De hát miért, megegyeztek az edzővel a kalória deficitbe, ami súlyával kapcsolatos és nagymamája is igen oda figyel rá, a per óta szinte van színe is nem csak egy fehér szellem! -képedek el, amire Lana fejét megrázza.

-Nem tartotta be, Anne! -hunyja le szemét és mintha fájdalmat érzett volna a lány iránt, pedig Lana, nem az a típus, akit bárki is megsajnál.

-De hát nekem azt mondta...-kezdek bele de közbe vág.

-Hazudott, mindannyiunknak! -süti le szemét.

-Hol van most, a pályán? -indulok vissza, amire megragadja a karom.

-Az edző ki tette a csapatból, össze kellett pakolnia, már haza ment! -feleli, mire meg áll bennem az ütő, semmi újra tárgyalás, semmi beszélgetés csak úgy kiteszik.

-Nem vállalhat érte felelőségét, megmondta ez az utolsó esélye! -nyel egy nagyobbat.

-Akkor beszéljünk az edzővel, rád biztos, hogy hallgat! -indulok meg ismét, de újból vissza ránt.

-Carter! Már próbáltam! -szól rám erélyesen. -Nem lehet rá beszélni, viszont van itt valami fontosabb dolog! -olyan volt mintha kapaszkodónak használta volna karom, egy olyan biztos dologba akart kapaszkodni, ami megmenti attól amiről akart beszélni.

-Fontosabb ennél? Ő a barátom Lana, nem hagyhatom cserbe! -erősködtem tovább, amire megrázta a fejét.

-De, de igen van! Gondolkozz egy kicsit végre az istenért! Mit gondolsz, honnan tudta meg a nénikém az ügyet? -teszi fel a kérdést, amire nekem megáll az ütő mellkasomban.

-Miről beszélsz? -harapok ajkaimra és csak magamba tudok imádkozni, hogy ne az amit sejtek.

-Bemártották...valaki elküldte az edzőnek, hogy Elizabeth rendszeresen, ír fel többet a kalória deficitjébe, ezt nem hagyhatta szó nélkül a néném, lekellett ellenőriznie és a testzsír százaléka, jóval kevesebbet mutatott, mint amennyit kellene. Arról is hazudott, hogy visszajött a menstruációja, Anne! Az egész kiderült minden, nem tarthatták bent a csapatban, ez már nem az ő hatáskörük, meg kell gyógyulnia Elizabeth-nek, nem engedhettek, hogy tovább maradjon a csapatban.