Halál sötét zúga - A Kaszás

Még több titok

*Adele szemszögéből*

Éreztem, hogy mellettem volt. Éreztem, hogy nem mozdult el. Egy jó ideig színleltem, mintha aludnék. Tudni akartam, hogy valóban betartja-e a szavát, és itt marad mellettem. Nem mondom azt, hogy eltűnt az összes félelmem iránta, mert ez nem igaz. Még mindig valamennyire tartottam tőle, de már melegséget is éreztem. El mertem aludni. Megnyugtatott a tudat, hogy ő itt volt, és vigyázott rám, aminek köszönhetően biztonságban éreztem magam.

Délelőtt folyamán, valamilyen őrült személy elkezdte ütni a csengőt, vagy csak rátapadt a keze. De mindegy is melyik volt, iszonyatosan dühössé tett. Nagy léptekben, kivágtam az ajtót és mérgesen az előttem állóra néztem. Egy olyan személy volt, akire a legkevésbé sem számítottam. 

- Elizabeth, te meg mit keresel itt? - vontam fel kérdőn a szemöldökömet. 

- Csak mégnézem, hogy hogy vagy. - forgatta meg a szemeit, és beljebb lökte az ajtót, majd határozottan besétált a nappali közepére, mintha ő lakna itt. - Szép kecó. - nézett jobbra-balra. 

- Ez nevetséges. - mondtam határozottan, és még mindig kitártam az ajtót előtte, arra várva, hogy majd szépen elhúzza innen a csíkot. - Ne viselkedj úgy, mintha ezer éve barátnők lennénk. - mondtam méregesen a riválisomnak, és az ajtó felé intettem. 

- Nincs kedvem most ehhez. Ledőlök ide, ha nem baj. - huppant le a kanpémra, és becsukta a szemeit. 

- Tényleg mi ez az egész? - horkantottam fel.

- Itt lakik Elijah Murray? - húzta ijesztő vigyorra ajkait. 

- Ez meg most hogy jön ide? - néztem rá értetlenül.

- Itt lakik, vagy sem? - emelte fel a hangját.

- Itt. - vágtam rá. 

Utána mintha valami olyasmit dörmögött volna hogy "megvagy te szemét", de nem igazán értettem, mivel egy pillantás alatt kiviharzott az ajtón, és a szembe lévő lakás csengőjére tapasztott a tenyerét, majd válla fölött visszanézett rám, miközben bosszúsan vigyorgott. 
Elijah sem a legkedvesebben nyitott ajtót, akárcsak én. Úgy tűnik ismerték egymást, mivel a szőkeség szemei elkerekedtek, és elég dühösre változott az arckifejezése. 

- Hellóka. - integetett Elizabeth, és még most sem kopott le az ijesztő mosoly az arcáról.

- Már csak te hiányoztál. - hallottam meg Elijah szarkasztikus hangját. 

- Ezt pont nekem kéne mondani, mivel emlékeztetnélek TE vettél el tőlem valami fontosat. - fortyogott Elizabeth hangja a dühtől. - Már kerestelek. - húzta széles mosolyra a száját. 

- Hát, most megtaláltál. - nevetett fel cinikusan Elijah. - Mihez fogsz kezdeni? - vágta rá gorombán. Kicsit nyomasztó volt látni már most Elijahnak ezt az oldalát. Míg Elizabethel beszélt, próbáltam észrevétlenül közelebb menni a nyitott ajtóhoz, hogy több információhoz jussak. Bevallom, egy kicsit kíváncsivá tett, hogy miről beszélhettek. Ebben a pillanatban Elijah tekintete találkozott az enyémmel. Kilépett a saját lakásából a folyosóra, és megragadta az ajtóm kilincsét, és becsukta az orromra. Ezután már bárhogy simultam az ajtóhoz nem hallottam semmit. 

Percek múltán lenyomódott az ajtó kilincs és Elizabeth lépett be rajta.

- Ha adhatok egy jó tanácsot, kerüld el ezt az embert jó messziről. - célzott Elijahra. A szavai kicsit nyugtalanítottak, így bátorkodtam jobban rákérdezni, hogy mégis mire gondol. De a fiatal nő nem felelt.