Angels of God (Hungarian- S.M.) {BEFEJEZETT}

Első Fejezet

Csörög a telefonom. Már reggel lenne? Várjunk csak. Hisz ez nem az ébresztő dallama, hanem a legjobb barátnőm csengőhangja. Fáradtan nyújtózkodom a készülékért és vetettem egy pillantást az órára. Hajnali fél kettő. Fáradt sóhajjal nyomom meg az öreg telefonomon a zöld gombot és emelem a fülemhez.

-Tessaaa mi a helyzet?- üvöltött bele részegen Jassi a készülékbe. Még a vonalon keresztül is hallottam, hogy milyen hangosan szól az LMFAO-Sorry for Party Rocking című dala.

-Tessa eljössz értem?- váltott könyörgő hangra legjobb barátnőm és szinte láttam magam előtt, ahogy ott áll a bárban, miközben beveti a kölyökkutya nézését.

-Nincs itthon pénz, így nem tudok taxit hívni.- mondtam.

- Akkor gyere el valahogy, nekem nyolc de gyereee már, mer' ez a buli szar és haza akarok menni, viszont olyan részeg vagyok, hogy csak ülni tudok, vagyis inkább feküdni.- nyavalygott egyfolytában. Mivel már kilencedik óta ismerem a legjobb barátnőm, tudtam, nem fog békén hagyni addig, amíg el nem éri a célját. Ami most jelen esetben az, hogy menjek el december egyik leghűvösebb éjszakáján érte, mert ő nem érzi jól magát a bulin és olyan részeg, hogy mozogni sem tud.

-Jó.- feleltem mire boldogan felvisított. Gyorsan elkaptam a fülemtől a telefont és megdörzsöltem a fülem. Nem irigylem azokat, akik közvetlen mellette ültek, vagyis pardon feküdtek. – Itt várlak. Pusziii!- cuppogott a telefonba vihogva aztán kinyomta. Vettem egy nagy levegőt és hanyatt vágtam magam az ágyon. Istenem, miért részeg ez egyfolytában? Oké, hogy megteheti hisz most töltöttük nemrég a huszonegyet, bár őt a kor korábban se érdekelte, viszont amióta legálisan is ihat, még többször teszi. Az apja milliomos és mindent eltusol, bármit is csinál az ő kiscsillagja. Sosem kap büntetést, a pénzt úgy szórja, mint mikulás a csokit és sosem fogy el neki. Fekete haja és zöld macska szeme, minden fiút és férfit magába bolondít egy pillanat alatt. Én vagyok a természetes és unalmas egyetemista lány, aki mindig a könyveit bújja, ő pedig a dögös pomponcsapat kapitánya, akiért minden fiú csorgatja a nyálát. Hogy lettünk mi barátok? Gőzünk sincs. Felkeltem az ágyról és magamra kaptam egy vastag pulcsit és egy bélelt farmernadrágot, aztán kisétáltam az előtérbe ahol magamra kaptam a csizmám és a kabátom. Na, persze a sapka-sál-kesztyű kombináció sem maradhatott el. Ahogy kiléptem az utcára megcsapott az éjszakai hideg, ami egészen a csontomig hatolt. Még jobban összehúztam magamon a kabátot és zsebre dugtam kesztyűs kezeimet. New York éjszaka is ugyan olyan forgalmas volt mint nappal, a sárga taxik fáradhatatlanul jártak-keltek az utakon, a fiatalok az utcákon lézengtek részegen, legalábbis nagyrészük ittas volt. Miközben a decemberi mínuszban lépkedtem az Angels of God felé eltűnődtem, vajon Jassi és a többiek mért élvezik ezt annyira. Mi a jó abban, hogy éjszaka fel-alá járkálsz a városban részegen, miközben valószínűleg holnap nem emlékszel semmire? Mi abban az izgalmas, hogy másnap egy ismeretlen lány vagy fiú mellett ébredsz? Bár ha engem kérdeztek szerintem egyedül az lehet az izgalmas az egészben, hogy nem e véletlen teherbe ejtettek. Az út további részében próbáltam nem megfagyni és egyre gyorsabban lépkedtem. Nem csak azért mert hideg volt, hanem mert a környék is kezdett egyre barátságtalanabb lenni. Mikor megpillantottam az óriási neon fénycsöveket, amik azt hirdették, hogy az Angels of God ott található, megkönnyebbültem. A kezem, ami görcsösen markolta a lakáskulcsomat, hogy ha megtámadnának megvédhessem magam, most ellazult. Sebes léptekkel indultam a bár felé és egyenesen a bejárathoz mentem ahol három biztonsági őr állt egy kordonoszlop mögött.

-Neved?- dörmögte az egyik. Basszus, ne már! Tudhattam volna, hogy nem lesz ilyen egyszerű.

-Izé, nem vagyok felírva csak a legjobb barátnőmért jöttem.- mondtam zavartan toporogva.

-Hát persze. Ma már te vagy huszadik, akitől ezt hallom. Kikéne valami újat találnotok, ez már kezd unalmas lenni.- nézett le rám megvetően. Az istenit Jassi! Esküszöm, ha előkerül, én megfojtom.

-De én tényleg!- győzködtem kétségbeesetten. Tudtam, hogy nem hatja meg, de próbálkozni lehet!

-Nem.-jelentette ki határozottan. Akkor odalépett egy másik és súgott valamit a „neves" ember fülébe, mire az csak unottan ránézett és bólintott egyet. A tőlem talán két-három évvel idősebb fiú, vagyis inkább férfi, rám nézett és elvigyorodott. Kirázott a hideg a nézésétől és nem jó értelemben.

-Szóval. Bemehetsz, de csak egy feltétellel.- mondta még mindig vigyorogva. Ajjaj, nincs jó érzésem.

-És mi az a feltétel?- kérdeztem félve. Volt pár ötletem és egyik sem tetszett.

-Megadod nekem a számod és bemehetsz.- közölte nyugisan. Na, most már százszázalék, hogy megfojtom Jassit! Idegesen bólintottam egyet, mivel úgy gondoltam nekem már mindegy, csak hadd menjek be és szedjem össze Jassit aztán meg menjünk haza. Odanyújtott nekem egy cetlit, amire felfirkantottam a számomat persze rosszul. „Véletlenül" összecseréltem az utolsó két számot. Megesik az ilyen. A perverz biztonsági kinyitotta előttem a kordont, mire a sorban állok elkezdtek hőbörögni. Őszintén szólva most ez érdekelt a legkevésbé, hogy elszidnak mindennek. Beléptem a duplaszárnyú ajtón és a szememmel elkezdtem a tömeget pásztázni, hátha kiszúrom a legjobb barátnőmet. Úgy öt perc izzasztó keresgélés után megláttam egy boxban, ahol négy sráccal röhögött és láthatóan tökéletesen érezte magát, ahhoz képest, hogy a telefon beszélgetésünknél, milyen rosszul volt. Miközben határozottan megindultam feléjük, felcsendült a The Kills- Doing It To Death, mire a tömeg megőrült. Mindenki a tánctérre nyomorult és elkezdtek ringatózni. Lányok a fiúknak, fiúk a lányoknak dörgölőztek, de voltak, akik saját nemükhöz vonzódtak és szerencsét próbáltak, hátha valaki ugyanígy érez. Ahogy a box felé igyekeztem az egyik srác a boxból rám emelte a tekintetét. Az ajkán, apró kaján vigyor jelent meg mire összerándult a gyomrom. A haja fekete volt, legalábbis a félhomályban annak látszott, a szeme pedig csokibarna, bár amikor belenéztem mintha egészen elfeketedett volna, de valószínűleg csak a fényviszonyok miatt látszott ilyennek. Jassi hirtelen felém nézett és boldogan felkiáltott, felpattant és tett felém egy lépést imbolyogva aztán el is esett volna, ha hirtelen az egyik srác meg nem fogja. A barátnőm csak nevetve nézett rám és belesimult a srác karjaiba és kacsintott nekem. Hülye szexmániás tyúk. Ez a legmegfelelőbb jelző rá ilyenkor. Odaértem hozzájuk és éreztem, hogy mind engem néznek, de én csak Jassit néztem. Ő csak ártatlan mosollyal nézett fel rám, mire csak sóhajtottam egy aprót és a kezem nyújtottam neki, hogy felsegítsem. De Jassi ahelyett, hogy elfogadta volna azt mondta:

-Öt perccel ezelőtt hívtalak. Mért nem vetted fel? Mégsem kellett volna jönnöd. Már jobban érzem magam, de azért ari vagy. Bocsi, hogy felkeltettelek és iderángattalak.- mondta egy részeg vigyor mellett.

-Ugye most csak szívatsz?- kérdeztem és összefontam a mellem alatt a két karom. Ugye csak hülyéskedik velem?

-Nem. Figyu, Camék tíz perce jöttek és tök jóba vagyunk meg régen találkoztunk, szóval elleszek. Menj csak haza nyugodtan. Tessék, itt van pénz taxira már öt perce rendeltem is egyet.- nyomott a kezembe ötven dollárt. Rohadtul sok mindent akartam hozzá vágni, hogy miatta keltem fel és jöttem ide, mert rosszul érezte magát, pedig tudta, hogy tízig dolgoztam a kávézóban és éjfélig tanultam a hétfői vizsgámra, de őnagyságát ez nem érdekelte. Végül nem mondtam semmit ezek gondolataim közül, csak ennyit:

-Holnap visszaadom a pénzt.- fordítottam hátat nekik, anélkül, hogy rájuk néztem volna. Kiballagtam az épületből és miután beszálltam a taxiba, megmondtam a címet. Ahogy az autó megindult hagytam, hogy a gondolataim szabadjára törjenek.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Komi, Vote bármi jöhet! :)