Angels of God (Hungarian- S.M.) {BEFEJEZETT}

Harmincadik Fejezet.

Igen, tudom szörnyű vagyok. Nagyon rég óta nem volt rész, amit eléggé röstellek. De nem fogok mentegetőzni és untatni titeket ezzel, szóval jó olvasást kívánok a részhez. 

2018.01.27.

_______________________________________________________

-Mi ez?- a mappára meredtem, és tudtam, hogy ami benne áll nem lehet semmi jó. Shawn szárazon felnevetett, visszaült a székre és keresztbe tette a lábát.

-Ne tettesd a hülyét, Tessa. Vagy hívjalak inkább Marienek?- löveltem felé egy gyilkos pillantást és felkaptam a mappát. Képek a régi lakásunkról, rólam és Loganről, Jassiról, anyáról, a raktárról. Mindenhol információk a múltamról.

-Te kutakodtál utánam?- kiáltottam mérgesen, és levágtam a papírokat az asztalra. A férfi felpattant és egy másodperc alatt ott termett előttem.

-Szóval ez mind igaz? A maffiának dolgoztál?

-Jézusom, nem!- ellöktem magamtól és dühösen csípőre tettem a kezem. –Volt velük egy ügyem, sajnos. Ez igaz.

-Szóval egy ügy, mi? És a Marie név?- felvont szemöldökkel meredt rám és tudtam, hogy legszívesebben belevágna egyet a falba mérgében.

-Semmi közöd hozzá Shawn!- ekkor tényleg belevágott egyet a falba. Összerezzentem, de kihúztam magam. –Úgy viselkedsz, mint valami vadállat.

-Tessa, hagyd abba mielőtt olyat teszek amit megbánok!- annyira összeszorította az ökleit, hogy az ujjai elfehéredtek.

-Miért, mi lesz ha nem? Megütsz?

-Ezt te sem gondolhatod komolyan!- suttogta hitetlenkedve, mire lehunytam a szemem.

-Én már nem tudom, mit higgyek.- éreztem, hogy megfogja az állam és felemeli a fejem. A szememet még mindig csukva tartottam, mire végigsimított az állam vonalán.

-Nyisd ki a szemed, bébi!

Tettem amit kért. Találkozott a pillantásunk, a kék egybeolvadt a barnával és úgy kapcsolódtak egymáshoz, mint a mágnes két fele.

-Soha, de soha nem bántanálak.- ezzel odahajolt és megcsókolt.

Nem ellenkeztem. Tudtam, hogy elvesztem. Túlságosan szerettem ahhoz, hogy ellökjem magamtól és nélküle éljek. A hajába túrtam és meghúztam egy kicsit a haját, mire felmordult és a combomba markolva felvett az ölébe. A dereka köré kulcsoltam a két lábam, Ő pedig megindult a szobám felé miközben egy pillanatra sem szakadt el tőlem.

Ledöntött az ágyra és felemelt egy kicsit, hogy lehúzhassa a ruhám cipzárját. Amikor ez megtörtént óvatosan lefejtette a testemről a finom anyagot, közben pedig mindenhol csókokkal halmozott el.

-Megígéred, hogy soha többé nem hagysz el?- nézett rám.

-Megígérem.

XXX

Javában folyt az éjszaka, amikor felriadtam. Shawn szorosan tartott a karjaiban és hallottam, hogy egyenletesen veszi a levegőt. Tehát nem álmodtam?- futott át az agyamon.

Óvatosan kibújtam mellőle, hogy fel ne ébresszem és halkan kilépkedtem a konyhába. Egy pohár vízzel leültem a székre és kibámultam az örökké eleven New Yorkra. Összerezzentem, amikor hirtelen a telefonom csörgése hasított a csendes éjszakába. Felkaptam és gyorsan megnyomtam a zöld gombot, hogy Shawn fel ne ébredjen a lármára.

-Annie, hol vagy?

-Logan? Mégis mit akarsz?

-Otthon vagy Annie?- kiáltott fel kétségbeesetten. A gyomrom egészen kicsire zsugorodott és a mellkasomból jeges félelem indult, ami egy pillanat alatt elárasztotta a testem. Ismertem ezt a hangot. Három éve pont ezt a kétségbeesett hangot hallatta, mint most.

-Igen. Logan mi az?- suttogtam, de bármennyire igyekeztem elcsuklott a hangom.

-Faszom, a kurva életbe! Tűnj el onnan Annie, tíz perc múlva ott vagyok érted!- hallottam, hogy az autó motor felbőg, ahogy Logan tövig nyomja a gázt.

-Addig nem, amíg el nem árulod, mi a fene folyik itt!- tudom, én is a legjobbkor makacsolom meg magam. Türelmetlen sóhajtás, majd a férfi megszólalt.

-Nézd meg a barátod kabátzsebét!- vonakodtam, de még egyszer rám parancsolt és tettem amit mondott. Valami hideg és kemény anyagot tapintottam meg és amikor megláttam mi az bennem rekedt a levegő.

Egy kisebb Beretta fegyvert tartottam a kezemben.

-Tűnj el a lakásból, Annie!- Logan türelmetlen hangja szakított ki a döbbent kábulatból és ösztönösen cselekedtem. A szárítóról lekaptam az egyik farmerom és Jassi ingét. Shawn pisztolyát beledobtam egy táskába és amilyen halkan csak lehetett kinyitottam az ajtót. Nem hívtam a liftet, csupán levágtattam a lépcsőn. Az utolsó lépcsőfokban megbotlottam és négykézláb a padlóra zuhantam.

A könnyeim patakokban folytak. Nem hiszem el, hogy Shawn is maffia tag. A szemeim előtt csak a kis cetli volt, amit a Beretta mellett találtam. Minden erőmet összeszedve felálltam és rohantam a hátsó kijárat felé, ahol Logan éppen csikorgó kerekekkel fékezett le a kocsival. Bepattantam mellé, mire az autó kilőtt.

-Hová megyünk?- szipogtam. Hirtelen belém ütött a felismerés, hogy a volt barátommal ülök egy autóban, aki maffia tag és gyilkos. Megfagyott a vér az ereimben, de nem engedtem, hogy látszódjon rajtam. Nem lesz semmi baj, nem fog bántani, nyugi Tessa! Basszus miért nem menekültem inkább egyedül el? Abban úgyis olyan jó vagyok.

-Los Angelesbe. Peterékhez.- rám pillantott és sóhajtott egyet. –Jól vagy?

-Szerinted?

-Jó, bocs, hülye kérdés volt.- motyogta és élesen bevett egy kanyart.

-Peterék szerinted majd tárt karokkal fogadnak engem is?- nevettem fel szárazon.

-Szeretnek téged Annie. Ők értesítettek a barátoddal kapcsolatban is.- a barátod szót úgy ejtette ki mintha valami káromkodás lenne.

-Nagyszerű.

-Egyébként ott van a bátyád is, Dimitrij.

Rákaptam a tekintetem, majd amit utoljára láttam az Logan ijedt arca, ahogy felém nyúl. Aztán minden elsötétült. A bátyám, a féltestvérem, Dimitrij ott van. Az orosz nagy maffiavezér.