Angels of God (Hungarian- S.M.) {BEFEJEZETT}

Második Fejezet

Jassi reggel hatkor ért haza és részegebb volt, mint hajnalban. Bár baromi pipa voltam rá, mégis segítettem neki ágyba bújni. Miután átöltöztettem, tettem mellé egy lavórt, ha esetleg felébredne és azt érezné, hogy itt az ideje megszabadulni az elfogyasztott alkoholtól. Miután összeszedtem magam, lementem a boltba vásárolni, mivel elég kevés dolog volt a hűtőben és persze Jassi az ilyesmivel nem foglalkozik. Miközben hazafelé tartottam megcsörrent a mobilom.

-Halló?- szóltam bele lihegve. Na, igen. Lehet tél van, de két megpakolt nejlonzacskóval a kezemben, kocsi nélkül és olyan vastag ruházattal magamon, amivel az Északi sarkra is simán elmehettem volna, kissé nehéz helyzetben voltam. Azt meg, meg sem említem, hogy beleizzadtam a sapkába és most a hajam vizesen tapad a homlokomhoz.

- Hol vagy Tessa?- támadott le Jassi.

-Épp haza felé tartok. Boltban voltam.- feleltem.

-Siess, apa most hívott, hogy menjek be hozzá és kéne az erősítés.

-Mint mindig.- mormoltam halkan.

-Itt várlak. Puszi csajszi.- meg sem várva a választ kinyomott. Ez a baj Jassival. Egyszerűen azt hiszi, mindent megtehet, csak mert gazdag és kék vér folyik az ereiben. Amint hazaértem kipakoltam a cuccokat, átöltöztem és elindultunk a Core vállalathoz. Jassi fogott egy taxit, ami szépen lassan elfuvarozott minket a céghez.

-Gyere gyorsan. Apának értekezlete lesz valamilyen nagy fejes fickókkal és azelőtt beszélni akar velem valamiről.- lihegett mellettem Jassi, miközben az oldalát fogta és gyanítottam, hogy szúr neki. A recepción Jennifer várt minket Henry asszisztense. Henry Core alapos ember. Ez a cégén és az alkalmazottain is meglátszik. Csak akkor eszméltem fel, amikor elhaladtunk Henry irodája mellett. Egy pillanatra megtorpantam de Jassi megfogta a karom és húzott maga után. Az asszisztens megállt, Jassi aki még mindig a karomat fogta, berontott a tárgyalóterembe velem együtt. A helyiségben minden szem ránk tapadt, én pedig feszélyezetten toporogtam. Láthatóan Jassit ez nem érdekelte, csupán odapattant az apja mellé és adott neki egy puszit.

-Á, kincsem örülök, hogy itt vagy. Uraim hadd mutassam be a lányomat, Jasmin Core-t.- karolta át a lányát Henry. Barátnőm megvillantotta a szokásos „jókislány" mosolyát, aztán az apja felé fordult, de mielőtt megszólalhatott volna, Henry megfogta a karom és engem is átkarolt.

- Ő pedig a lányom legjobb barátnője, akit én fogadott lányomként szeretek, Theresa Wayne.- mutatott be engem is, mire csak bénán intettem egyet. Az arcom olyan vörös volt, mint egy érett paradicsomé. Aztán megpillantottam Őt. Ott ült öltönyben, barna haja leszerül állt, barna szemeivel pedig engem fürkészett. Az ajka apró mosolyra húzódott, amikor vörös orcámat nézte. Én persze még vörösebb lettem, ha már az lehetséges. A férfiak udvariasan köszöntek mindkettőnknek és miután Henry elmondta Jassinak, hogy eltusolta az előző este maradványait, amit maga után hagyott, mint mindig –persze csak olyan hangosan, hogy én és Jassi halljuk-, utunkra engedett minket. Nekem még akkor is vörös volt az arcom, amikor kiléptünk az épületből, hála a barna hajú görög félistennek, aki le sem vette a tekintetét rólam, amíg a szobában tartózkodtunk. Barátnőm mellettem dühöngött, hogy az apja ezt miért nem tudta vele közölni telefonon keresztül és neki ezért ki kellett kelni az ágyból pedig neki, hogy fáj a feje és blablabla.

-Tessa figyelsz te rám?- kérdezte Jassi bosszúsan. Az arca kipirult a dühtől és a hidegtől.

-Igen, figyelek. Figyelj Jassi nekem még el kell mennem valahova, de te menj csak haza.- mondtam mire ő csak bólintott és feldúltan trappolt magában motyogva hazafelé. Egy pillanatra hátrapillantottam a Core vállalatra, pont amikor a görög félisten kijött az épületből. A tekintetünk találkozott, csábosan elmosolyodott, én pedig olyan gyorsan tűntem el onnan, mint aranyóra a gettóból.