𝐍𝐄𝐌 𝐕𝐀𝐆𝐘𝐎𝐊 𝐀 𝐃𝐀𝐃𝐃𝐘𝐃.↣kookmin ✓

•24•

jimin pov.:

mosolyogva néztem, ahogy yoongi és jihoon egymást szuggerálva ültek a nappalim sötétkék szőnyegén.

- farkasszemet játszotok, vagy mi? - kérdeztem kuncogva, mire mindketten egyszerre kapták rám a fejüket. nagyon ijesztő volt, főleg úgy, hogy yoongi kiköpött mása volt jihoon-nak. nem véletlenül mentettem el a telefonomban lil meow meow-nak, na.

- hát persze. - forgatta meg barna, már-már fekete íriszeit, miközben feltápászkodott, majd ledobta magát mellém. - amúgy mesélj, hős szerelmes. hogy sikerült a reggel?

szomorúan hajtottam le a fejemet, miközben összébb húztam magam. kicsit fájt, hogy jungkook csak úgy lesmárolt, utána elment, és találkozott a pasijával.

- ennyire rosszul? - nyúlt az állam alá, s óvatosan felfelé billentette kobakomat, hogy a szemembe nézhessen.

- m-megcsókolt. - nyögtem ki azt, amit a telefonba nem tudtam.

- dehát ez remek! akkor mi a baj min? - biggyesztette le az alsó ajkát.

talan ezt szerettem legjobban yoongi-ban. mindenkivel olyan rideg, és elutasító, de ha szükséged van valakire, ő ott lesz, és melletted áll, bármiről legyen is szó. és nagyon át tudja érezni azt, amit a barátai elszenvednek. persze ez nem feltétlenül jó, hiszen emiatt már volt komolyabb problémája is, de szerencsére itt vagyunk mellette, és mindig visszafogjuk őt.

- aztán itthagyott. - suttogtam. láttam, ahogy a barátom arca egy pillanat alatt vált át szomorúból dühösbe. szemei sötéten villantak, miközben összeszorította állkapcsát. rossz kedvem ellenére sem tudtam nem nevetni rajta. - olyan vagy, mint egy dühös kiscica. - simogattam meg a buksiját, mire ő gyilkos pillantásokkal díjazott, de hagyta. tudtam, hogy szereti, ha babrálnak a hajával.

réges - régen, még akkor, mikor megismertem yoongi-t, akkor mi ketten elkövettünk egy nagyon nagy hibát. azt hittük, összeillünk, ezért megpróbáltuk együtt. persze yoon nem volt domináns, nem kedvelte az erőszakosságot, nem voltak szabályai, parancsai, ezért hogy is mondjam...ráuntam egy idő után. persze tökéletesen megértettük egymást, meg nála jobb barátot soha sem találnék, de...szóval a lényeg, hogy ő és én nem működtünk, azonban egymás nélkül egy napig sem bírtuk volna, ezért barátok maradtunk. egy kicsit szorosabbak, mint mondjuk mások.

- hmm...visszatérve jeonggukhoz, szerintem hagynod kéne. persze megértem, hogy helyes, és domináns, meg minden, de ha nem akarja elfogadni, akkor nem mehetsz vele sokra. vagy magától jön rá, vagy sehogy. - okoskodott az én második cicám, miközben hozzám bújva hagyta, hogy a hajával játszadozzak.

szerettem, hogy yoongi csak nekem hagyja ezeket. az én kiváltságaim voltak, senki másnak nem hagyta, és senki mással nem viselkedett kezesbárányként.

- tudom, yoon. de nem akarom feladni. jungkook nagyon helyes pasi, és aaahj, fogadni mernék benne, hogy egy nagyon jó ember is, ha hagyná, hogy megismerjem. - sóhajtottam. a barátom épp szóra nyitotta az ajkait, mikor valaki hirtelen rátenyerelt a csengőre. mindketten megrezzentünk, ám utána már nyugodtan tápászkodtunk fel.

- vársz valakit, min? - kérdezte suga, miközben, mint egy hűséges kutyus, ott tipegett a nyomomban. megráztam a fejem, majd a kulcsomat lekapva a fogasról kinyitottam az ajtót.

- jungkook? - kérdeztem. a szemöldökeim valahol a felhőket verdeshették, annyira meglepődtem. - m-mit keresel te itt?

- tönkretetted az életemet! - kiabált rám, mire én jobbnak láttam, ha hátrálok egy lépést. nem akartam szembenézni a dühös jungkook-kal, főleg úgy, hogy esélyem sem lett volna ellene, ha elfajulna a dolog.

- nem értem, miről beszélsz. - mondtam halkan.

- nem? akkor engedd meg, hogy elmagyarázzam. először is, rámírtál! teletömted a fejem a hülyeségeddel, elérted, hogy tae és én veszekedjünk, aztán amikor részeg voltam, te kihasználtál, és megcsókoltál! utána megint írtál, de kibaszottul taehyung olvasta el, és kibaszottul szakított velem miattad, érted?! - a végére már vörös volt a feje, annyira felidegesítette magát. nyakán, s kezén kidagadtak az erek, ahogy megpróbálta visszafogni magát, elég kevés sikerrel.

- már ne haragudj, de józanul is megcsókoltál. és kétlem, hogy csak miattam szakított volna veled. talán nem kellett volna elkúrnod a dolgokat, és felfújni azt a busani utat. - szóltaltam meg pár perc hallgatás után halál nyugodtan.

- még van képed azt mondani, hogy az én hibám?! ha nem írsz rám, akkor soha nem lett volna ez! minden a te hibád! kibaszottul te tehetsz mindenről! - ütött a falba. nem akartam kimutatni, mennyire félek, ezért közelebb léptem hozzá, és gyengéden taszítottam rajta egyet.

- ne akard rám fogni azt, hogy gajra ment a kapcsolatod. inkább menj, és nyugodj meg. megértem, hogy fáj tae elvesztése, de ne rajtam akard kitölteni a dühödet. - mondtam mindvégig a szemébe nézve. ő csak gunyorosan elmosolyodott.

- miért is ne? elvégre ez a dolgod, nem? egy ribanc vagy, akit megkúrok, durván, mert úgy a‐

nem tudta befejezni, ugyanis yoongi előre lépett, és arcon vágta. kikerekedett szemekkel néztem jungkook felhasadt szájára, majd a nála fél fejjel kisebb legjobb barátomra, aki dühösen kezdett el beszélni.

- kurva gyorsan fogod magad, és eltakarodsz innen, megértetted, seggfej?! jimin nem tett semmit ellened, csupán segített neked, de te nem vagy képes elfogadni ezt! az pedig, hogy a csávód nem bírta, hogy durva vagy, nem az ő hibája. húzz el innen, és amíg nem bánod meg, amit tettél, és nem a bocsánatért esedezni jössz vissza, addig meg ne lássalak itt, különben levágom a kibaszott farkadat, te segg, és megetetem veled! - hadarta, majd nemes egyszerűséggel rácsapta az ajtót. könnyes szemekkel néztem rá, mire ő szomorúan elmosolyodott, s széttárta a karjait. egyből belebújtam az ölelésébe, miközben utat engedtem a könnyeimnek. sokan mondták már, hogy mekkora ribanc vagyok, mégis mindig fáj hallani.

- k-köszönöm yoongi. - suttogtam percekkel később, mikor már elmúlt a sírógörcsöm.

- ugyan, min, semmiség. na gyere, csinálok neked egy finom forrócsokit, min yoongi módra. csak kérlek ne sírj, nem szeretem látni. sokkal szebb vagy, ha mosolyogsz. - bökte meg az arcomat, mire ajkaim akaratlanul is felfelé görbültek.

mivel érdemeltem ki őt?

hát nem yoongi a legjobb barát? 🥺💛
amúgy mi a véleményetek a részről? tudom, hogy valami másra számítottak páran (🔞), deeee arra meg várni kell ;)