•40•

2.2K 184 122
                                    

jeongguk pov.:

mosolyogva dőltem el a kanapén. jimin csak pár perce ment el, de máris hiányzik. normális ez, úgy, hogy csak barátok vagyunk? kétlem.

amúgy az éjszaka nem történt a csók után semmi, amit egy kicsit bánok, de van időnk. én eddig is vártam rá, és ezután is fogok. persze egy kicsit rossz mindig a kezeimet használni, de érte megéri.

a csengő irritáló hangja rántott ki a gondolatmenetemből. vigyorogva pattantam fel, és szinte futva tettem meg a nappali, és az ajtó közti távolságot.

— na mivan, itthagytál vala-

a szavak bennem ragadtak, ahogy megláttam, ki is állt előttem.

— szia gukkie! — üdvözölt negédes mosollyal. meglepetten pislogtam rá.

— t-taehyung, hát te? mi járatban vagy? — igyekeztem lazának tűnni, ezért a falnak támaszkodtam, de a kezeim úgy remegtek, hogy muszáj volt elvetnem ezt az ötletet.

a szívem meglódult, s gyors tempót vett fel, mikor meghallottam az exem édes kuncogását. emlékszem, mennyire szerettem hallgatni.

— bemehetek? szeretnék beszélni veled. — mondta, mire én egyből arrébb álltam.

pár perccel később már az étkező asztalnál ültünk. én vártam, hogy tae végre elkezdje mondani, miért is jött, míg ő az asztalterítő mintáit rajzolgatta át az ujjaival.

— kezdjük újra. — suttogta, egy pillanatig sem nézve rám. kikerekedett szemekkel bámultam az arcát, keresve a hazugság legkisebb jelét, de nem volt. — hiányzol.

— t-te is nekem, de te akartál szakítani. — hadartam. annyira érthetetlen volt. miért pont most jött?

— igen, mert féltem. furcsa volt, és ijesztő ez az egész domináns dolog, de...szeretlek, és nem akarok lemondani rólad. ha kell, elviselem a fájdalmat. — erőltetett magára egy mosolyt. átkulcsoltam ujjainkat asztal felett, s ezzel elértem, hogy a fiú végre a szemembe nézzen.

— nem kell. jó volt minden úgy, ahogy. nem akarok változtatni rajta. folytassuk ott, ahol abbahagytuk. — simítottam végig ujjammal kézfején.

taehyung boldogan pattant fel, és ugrott az ölembe. karjaival átkarolta a nyakamat, majd egy hosszú csókot nyomott ajkaimra.

— szeretlek.

— én is téged. — pusziltam meg.

sajnálom, jimin, de én taehyung-ot szeretem.

szerintem a mai nap utolsó részének ez tökéletes, de mondjátok, hogyha nem értetek egyet velem :))💛

𝐍𝐄𝐌 𝐕𝐀𝐆𝐘𝐎𝐊 𝐀 𝐃𝐀𝐃𝐃𝐘𝐃.↣kookmin ✓Where stories live. Discover now