𝐍𝐄𝐌 𝐕𝐀𝐆𝐘𝐎𝐊 𝐀 𝐃𝐀𝐃𝐃𝐘𝐃.↣kookmin ✓

•81•

~eyeo durva +18, ami nincs olyan jól megírva, mert nem szeretek ilyeneket írni szégyellem magam jó olvasást bye!~

🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞

sóhajtott, miközben félredobott egy újabb vázlatot. ki hitte volna, hogy ennyire nehéz rajzolni valami "természetes szépség"-et. azonban a határidő holnapután, ezért muszáj megcsinálnia, ha nem akarja az utolsó percben összecsapni. csakhogy ötlete sem volt, mit kellene alkotnia.

— még mindig semmi? — huppant le mellé jimin, kezében egy nemrég elkészített teával. jungkook érezte az eper, s a citrom keverékének édes illatát, ami lassan felkúszott orrába, és szinte leterítették a fiút, aki csak bámulta a bögrét szorongató párját.

— te... — suttogta, és képzeletben ezerszer fejbe csapta magát. hát hogy nem jutott hamarabb eszébe?

— én mi? valami rosszat csináltam? — pislogott nagyokat, s végül perverzen elmosolyodott. — mert ha igen, akkor megnevelhetnél...apuci.

jeongguk nem kérte jimin-től, hogy így hívja, csupán az aktusok alatt, ám a fiú mindig ezen a néven szólította, ha ketten voltak, ami sohasem tett jót az egyetemista fiú nyugalmának. mint mindig, a szó hallatára ismét elöntötték elméjét bujábbnál bujább gondolatok, és szemeivel szerelme ajkait kezdte el fixírozni, aki ezt észrevéve lassan megnyalta azokat.

jungkook érezte, hogy nem tud uralkodni magán. letette a ceruzát, és a papírt, aztán kinyújtotta a kezét, s így szólt:

— gyere ide.

jimin-nek pedig nem kellett kétszer mondani semmit. letette a bögrét egy biztonságos helyre, ahonnan lehetetlen, hogy leverjék, aztán felállt, és lassan a barna hajú elé lépkedett. babarózsaszín ruhácskája ide-oda libbent körülötte, ahogy átszelte a köztük lévő kevés távolságot.

jeongguk az ölébe rántotta őt, így jimin-nek volt szerencséje megérezni, hogy szerelme nincs éppen nyugalmi állapotban. apró mosollyal arcán átlendítette a lábát a másik derekán, és immár úgy ült rajta, ezzel cseppet sem könnyítve a helyzetén. de ő sem hagyta magát, hatalmas tenyereit szűk boxer fedte fenekére csúsztatta, és gyengéden belemarkolt, ezzel egy apró nyögést kicsalva belőle.

— azt hittem ez fontosabb. — biccentett a papírok felé, miközben karjait a fiú nyaka köré fonta.

— azért egy kicsit még várhat, nem? — nedvesítette be száját jungkook, majd meg sem várva kedvese válaszát, durván ajkaira mart.

heves, szenvedélyes csókban forrtak össze, mellőzve a gyengéd érzéseket, hiszen most egyiküknek sem volt szüksége rá. jeongguk gyors ritmust diktált, kimutatva ezzel dominanciáját, amiért ismét meg kellett harcolnia jimin-nel, aki tudta, hogy veszíteni fog, mégsem hagyta magát.

miközben egymás puha párnácskáit tépték, a fiatalabbik jimin combja alá nyúlt, majd felemelkedett, és elindult a háló felé, melynek ajtaját lábbal rúgta be. miután bent voltak, ledobta a szőke hajút az ágyra, és ráült a csípőjére.

— hol vannak...a játékszerek? — pihegte, miközben elővette a fiókból a nyakkendőjét, amit csakis erre a célra használt: megköti vele jimin kezét.

— a-a szekrényben...ahh, alul. — nyökögte jimin, ugyanis kook időközben a nyakára hajolt, s nyálas puszikat hintett az amúgy megkínzott területre.

[ez volt jimin gyengéje, és ezt szerelme ki is használta minden egyes alkalommal]

elködösült szemekkel nézte, ahogyan barátja kinyitja a ruhásszekrényt, aztán lehajolva keresgélni kezd. végül egy pálcával, és egy apró méretű vibrátorral, amiket az ágyra helyezett, a nyakkendővel előszedett síkosító mellé.