Agónia // x Reader oneshotok

Köszönetnyilvánítás

Sziasztok!

Olyan régóta áll ez a gyűjtemény érintetlenül, hogy muszáj írnom róla nektek egy keveset. Röviden: úgy érzem, véget ért. Az Agónia arra szolgált, hogy kezelje a depressziómat, az önsértő magatartásomat, a dühömet, a szomorúságomat, meg minden hasonló, fincsi érzést és gondolatot, illetve, hogy feldolgozzam a gyerekkoromtól a mai napig elszenvedett benyomások és sérelmek hozadékát. Mellékes célja volt csak a szórakoztatás, de nagyon örülök, hogy ilyen sokat szeretitek, és higgyétek el, nagyon sokat jelent, hogy valakinek örömet okoz, hogy ezt olvassa. Én is szerettem csinálni, van is még egy tucat ötletem, de nem érzem úgy, hogy le akarom írni őket, legalábbis most nem, de egyszer talán, érzelmi töltettől függetlenül visszatérek hozzájuk.

Minden itt leírt történetben benne vagyok, hol jobban, hol kevésbé, de úgy érzem, már mindent elmondtam, ami bántott, az új sérelmeket pedig még nem tudom így feldolgozni, vagy csak a BSD fiúkat szeretem túlságosan, hogy képes legyek rá.

Köszönöm szépen az eddigi 5800+ megtekintést és 700+ csillagot, minden kommentet, levelet, üzenetet, és kedves szót! Nagyon sokat jelentettek nekem, és tudom, néhányótoknak is legalább ilyen sokat jelentenek ezek a novellák. Szeretettel hagyom itt őket, és lehet, hogy egyszer vissza fogok térni.

Addig is búcsúzom, az Agónia korszak véget ért.

Legyetek jók, vigyázzatok magatokra, és olvassátok, amit a legjobban szerettek.

Nina

2021. 01. 06.

Update (2021. 04. 19.): Még írom, senki ne essen kétségbe :') Időnként hozok részeket, és ezután is van még pár, szóval hajrá, tessék tovább olvasni!