Agónia // x Reader oneshotok

12

//maffia Dazai, önbizalomhiány, féltékenység, megcsalás, indulatkezelési gondok, veszekedés, gyilkosság említve, öngyilkosság említve, verés?, Chuuya szerencsétlen szerelmi élete//

//esküszöm, nem olyan durva ez a rész, mint ahogy a tagek alapján tűnik ♥//

– Tényleg nem lehet sok nő a Dokkmaffiában, ha Osamu épp veled került össze. Hé, a száddal vagy a kezeddel fogtad meg? – Zaihou megkerült, most a másik vállad felett áthajolva suttogott a füledbe. – Sokkal jobbat érdemel nálad.

– Neked ő legfeljebb Dazai-san. – Remegett a kezed. – Hogy mered így hívni?

Zaihou elhajolt tőled, de a nevetése még így is közelről hallatszott. A lány minden porcikáját utáltad. Ha nem Chuuya barátnője lett volna, már az első hasonló megjegyzés után összevered, így viszont kénytelen voltál eltűrni. Zaihou még egy lépést hátrált, csípőre tett kézzel, leplezetlen megvetéssel végignézve rajtad. Rúzsos ajka utálatos mosolyba kunkorodott, de még így is szebb volt, mint amilyennek valaha érezted magad.

– Sosem tiltakozott, tehát úgy hívom, ahogy csak akarom – mondta. Oldalra dőlt, a ruha megfeszült a csípőjén. Észrevette, hogy nézed, ez még szélesebb mosolyra késztette. – Épp az előbb találkoztam vele, (Név), és tudod, mit mondott? – Zaihou hátra vetette a fejét, szőkített, hosszú haját lesodorva a válláról. – Nahát, Zaihou-san – idézte édesen –, ma még elragadóbb vagy, mint amikor utoljára láttalak!

Füstölögtél, a dühödet nem tudtad elrejteni a lány elől. A kezed az oldaladra erősített fegyverre vándorolt, de Zaihou nem törődött vele. Mintha a látható bosszúságod csak még boldogabbá tette volna.

– Hazudsz! Osamu nem mondana neked ilyet!

Magadat nyugtattad, mert tudtad, hogy Osamu bolondja a nőknek. Szeretett téged, mióta járni kezdtetek egy évvel azelőtt, de még tizennyolc évesen sem komolyodott meg. Az öngyilkossági kísérletekkel felhagyott, de a felszabadult gondolatait megint rossz dolgokra: ivásra és rövid szoknyák utáni kajtatásra fordította. Nem állíthattad meg, mert a felettesed volt, de mint a barátnője, ezerszer kérted, hogy fogja vissza magát. Nem szeretted, milyen közvetlen minden nővel, ezért jelentett biztonságot, hogy egyedül veled érintkezett a maffiában. Azt nem tudtad, mit csinál a küldetésein, vagy a barátaival töltött estéken a szokott bárjában. Megesküdött, hogy hűséges hozzád, és te hittél neki, mégsem tudtad lenyelni, ha a bókjait más lányokra pazarolta.

*

Zaihou mindenki másnál nagyobb ellenszenvet váltott ki belőled. Te és ő teljes ellentétek voltatok, és a mai napig sem értetted meg, Chuuya hogy akadhatott egy ilyen lányra. Zaihou tizennyolc éves, de öt évvel többnek tűnő, magas, csinos lány volt. Hosszú, világosszőke haját folyton kiengedve, kis hullámokba csavarva hordta. A világos hajszín és fehér smink még inkább hangsúlyozta a szoláriummal és krémekkel elért, természetellenes csokoládébarnaságát.

Zaihou tisztában volt az adottságaival, és jól értett ahhoz, hogy tovább hangsúlyozza őket: világos rúzst viselt, hogy az ajka még teltebbnek tűnjön, és jól szabott, méretre készült ruhákat, amiket valószínűleg Chuuya ajándékozott neki. Kevés, de annál drágább ékszert hordott, és ezeket minden alkalommal az arcodba tolta. Szeretett felvágni azzal, Chuuya mennyire elkényezteti őt, de az egyáltalán nem érdekelte, miből szerzi a pénzt rá.

Zaihou kívülálló volt, és nem értetted, Mori-san hogy engedheti meg, hogy betegye a lábát a maffiába. A lány mégis úgy járt-kelt a fekete toronyban, mint egy királynő, mert Chuuyához tartozott, te viszont nem voltál hajlandó egy ilyen ember előtt meghunyászkodni.