17

650 43 14
                                    

//18+, önsértés, vér, prostitúció, depresszió, mentális betegség, önértékelési zavar, szerelem, beöltözés/szerepjáték?, maszturbálás, sebek, vér/vágásfétis, knifeplay, harapás, szex, szerepjátékos szex említve, első alkalom, nagy korkülönbség, happy end//

//éjjel fél egy körül kezdtem el írni, most 4.04 van. Ha nem túl értelmes, nézzétek el, nagyon régóta fent vagyok. Egy bővebb sztorit akartam írni, de kissé zanzásítva lett. A fő gondolat megmaradt, de nem volt agyam annyi erotikára és mocskos játszadozása, amennyit elképzeltem hozzá//

//szeretettel ajánlom csucsu03nak és brownhairedboinak, mert miattuk jutott eszembe ♥//

– Te vagy Sonoko-chan? – Ugyan régóta éltél együtt ezzel a névvel, szokatlan volt először hallani valaki más szájából. Ahogy megfordultál, fiatal férfit pillantottál meg a szökőkút túloldalán. A tér zsúfolt volt, de sejtetted, hogy a hang hozzá tartozott: kettesben voltatok a víz közelében, és le sem vette a szemét rólad.

– Igen – mondtad, bizalmatlanul méregetve az idegent. Feltűrt ujjú, barna kabátot viselt, alatta inget és világos nadrágot. Először ez a formális öltözék, majd a karját borító kötszer vonta magára a figyelmed, mielőtt az arcát is megnézhetted volna. – Mit akarsz csinálni?

Nem tétováztál, pedig még mindig nem szívtad a látványt egészen magadba. A férfi fiatal volt, de még így is évekkel idősebbnek tűnt nálad. Te iskolai egyenruhát viseltél, beolvadva a környező utcák forgatagába, de ő felismert. Meglepetés tükröződött vissza vidám, karamellszín szeméből, és ahogy alaposabban is megnézett magának, újfajta komorság tűnt fel az arcán.

– Biztosan te vagy az? – kérdezte a férfi, végig a szemedbe nézve. A pillantása árulkodó volt, főleg, hogy nem fordította el rólad: amikor előadtál, csak a szemed látszott, és mintha már elsőre megismerte volna.

– Igen – mondtad, már egészen halkan. Megfogtad a csuklód, megdörzsölted a friss sebeket a ruha alatt. Tettél egy lépést a férfi felé, azt a magabiztosságot erőltetve magadra, amit az otthon viselt, vörös paróka és maszk adott, és amik nélkül akkor olyan meztelennek érezted magad. – Te pedig Dazai, ugye? – A meleg barna szem megrebbent. Felbátorodva megismételted: – Mondd, mit akarsz velem csinálni?

Dazai más volt, mint amire számítottál. Kellemesen csalódtál, mert azt hitted, valami vén perverz hív találkozóra, ezzel szemben ő összeszedettnek és veszélytelennek tűnt. Valami mással összetéveszthetetlen éhség mégis látszódott az arcán, ez elzsibbasztotta a karod és megremegtette a lábad.

Amióta csak nyélbe ütöttétek a randevút, liftezett a gyomrod. Alig bírtál odafigyelni az órákon, és azt sem tudtad, hogy keveredtél az iskolából péntek délutánt ahhoz a bizonyos szökőkúthoz. Az oka persze egyértelmű volt: Dazai egy rakás pénzt fizetett a neked, hogy elhívhasson.

Sosem gondoltad, hogy a kis játékod bárkit is komolyan érdekel majd: amikor közzétetted a jutalomlistát a csatornádon, nem számítottál rá, hogy a legnagyobb összeget megugorva élni fognak egy ilyen kívánsággal.

Néhány naponta rendszeresen jelentkeztél élő adásokkal egy eldugott oldalon üzemeltetett csatornán. Egyfajta prostitúció volt, amit csináltál, de nemcsak nem bántad, egyenesen élvezted, hogy idegenek előtt tehetsz kárt magadban.

Agónia // x Reader oneshotokWhere stories live. Discover now