▪︎12▪︎

506 24 0
                                    

D O U G L A S

A kezem egy órája remegett.Nem tudtam megmozdítani teljes görcsbe volt.Nem használom ki többé Tulipánt...nem tudom ezt tenni.Túl sokat érzek iránta.Talán ez lesz a vesztem.A bal kezemmel nyomtam meg a zöld ikont.
-Igen?
-Mr.Spencer egy lány keresi magát.
-Engedje fel.-tettem le a telefont.Ott ültem a nappaliban és vártam őt.A sztori amit meséltem az anyukámról igaz volt.Ahogy pedig belegondoltam rájöttem,hogy ez kísértetiesen hasonlít a mostani helyzetemre...már nem akarom kihasználni őt....nemis tudom mire gondoltam akkor.Azt hittem ő is olyan mint a többi buta liba....csak Tulipánnak sokkal több esze van ezeknél...Az órára néztem.Tizenegy van.Mit keres itt ilyen későn?Felkeltem és az ajtóhoz mentem amit kinyitottam.Vártam egy darabig.Mikor megláttam az arcát és a könnyes kis szemeit megrémültem.
-Mi történt Tuli?-húztam azonnal magamhoz és szorosan átöleltem.
-Az apám!
-Mesélj.-húztam beljebb.
-Valami hapsival rólad beszéltek és...én...megkérdeztem miért játszanád meg magad.Meg ilyesmi és ő nagyon kifejtette a véleményét....én csak nem értem miért bántanak téged!-sírt fel hangosan és jobban ölelni kezdett.Édes, szerelmes.Az apja jól láthatta volna...de az a legelején volt.
-Nem baj.Tegyék ezt.
-De.Mert nekem nagyon fáj.-nézett fel rám.
-Engem nem zavar Tulipán.-simogattam meg az arcát.-Mit beszéltek?
-Hogy kitagadott az apád meg ilyenek.
-Kivel beszélt az apád?
-Egy George nevű emberrel.
-Tudom ki az.-bólogattam.Dolgoztam vele.-Semmi baj.Ne foglalkozz velük.Nem vagy éhes?
-De.-bólogatott.
-Rendelek.Segítesz?-adtam oda neki a telefonom.Bólogatni kezdett és felnézett rám.
-Mit akarsz enni?
-Tészta?
-Az jó.-bólogatott.Keresett egyet ahonnét rendeltünk majd a kanapéra ültünk.A kezem már kevésbé remegett.Tulipán mintha segítene rajta...-Jól vagy?
-Jól.-mosolyodtam el.-Jobban.Itt vagy.
-Alhatok veled?
-Igen édesem.-húztam a mellkasomra.Elfeküdt rajtam és köröket rajzolt a mellkasomra.
-Szeretlek.-suttogta.-Szeretlek a világ mindenség nevében is.-felnevettem és megsimogattam a fejét.Basszus....mi ez a melegség a gyomromban.
-Hogy lehet úgy szeretni édesem?
-Ne kérdezz ilyeneket.-rántott vállat.Mosolyogva néztem rá.Szeretlek.Egyszer sem hallottam ezt.Én is téged tücsök...Bárcsak egyszerübb lenne kimondani.
-Bocs.-nevettem fel.-Így fogsz aludni?
-Uhum.Bugyiban.Adsz majd pólót?
-Bugyiban akarsz aludni?
-Bugyiba.-bólogatott.
-Nem aludhatsz bugyiban Tulipán.
-Miért?
-Mert.-Mert kurvára felfogok izgulni és kurva korai lenne bármit is tenni veled....Oh a fantáziám azonnal beindult.-Hideg lesz.Felfogsz fázni kincsem.
-Amúgy sem aludtam volna bugyiban,csak szívom a véred.-Kurvára szívhatnál valami mást...egy olyan dolgot ami illene az ajkaidhoz.
-Jól van kis majom.-bólogattam.Simogatni kezdtem a derekát de a kezeim nem álltak meg és valahogy a fenekére tévedtek.Nem zavarta.Meg sem mukkant.Egyszer csak észre vettem,hogy elaludt.Ezt csak onnan tudtam,hogy a szája elnyilt és egy pici nyál is kifolyt miközben egyenletesen vette a levegőt és egyik kezével a pólómba kapaszkodott.Olyan ez mintha mindig is így aludtunk volna.Mintha mindig is itt lett volna.Velem.Furcsa érzés,hogy van valaki akit zavar,hogy engem sértegetnek.Mert engem már nem zavar.Nem könnyíti meg az életem pár olyan ember aki nem kedvel.Ha az apja nem kedvel akkor ne tegye.Nem érdekel innentől kezdve.Nincs szükségem az áldására a Tulipánnal való kapcsolatomban.Úgy sem leszel itt sokáig nem?Hát de.Őt nem hagynám hátra.Ő lenne az aki maradt.Aki ismert.Könnyen elszigeteltem magam eddig.De mindig hiányzott a szeretet.Erre pedig itt van ő...a megtestesült mindenem,mert ha ez a ház nem lenne meg a pénzem sem...akkor is így ölelném őt és akkor is így ölelne engem.
Azt hiszem ezt hívják szerelemnek.Ezt hívják annak Douglas.Az ajtón kopogtattak.Kaja.
Óvatosan hámoztam magamról le Tulipánt.Odamentem és kinyitottam az ajtót.
-Köszönöm.-mosolyogtam a portásra.Bólintott és már ment is.Nem szeretem,ha ide idegen jön fel szóval a portás hozza fel az ilyen dolgokat.Kedves ember.Csak azért nem üvölt le mert fizeted és mert tudja,hogy beteg vagy Doug....
-Megjött a kaja?-hallottam meg egy édes hangot.
-Meg bizony kincsem.Gyere enni.
Hajnali négykor még mindig Tulipánt csodáltam.Tény,hogy rengeteget forgolódik.De akárhányszor elfordult,mindig vissza fordult,hogy újra nekem simuljon.Egész este úgy aludt,hogy közben a kezem fogta.Szüksége van a közelségre,nekem is szükségem van rá.Közelebb bújtam és az egyik pillanatban csak úgy elkapott az álom.
Mikor újra felébredtem már Tulipán hasán volt a fejem.A nap erősen besütött és közben éreztem ahogy Tuli a hajamat simogatja.
Végig simítottam puha bőrén miközben adtam egy csókot a köldökére.Felkuncogott és jobban a hajamba túrt.
-Nagyon bealudtam?-kérdezte.
-Nagyon.De nem baj.Hajnali négy után aludtam el.
-Mi?Miért voltál fent ilyen sokáig?
-Nem tudtam aludni.-rántottam vállat és lassan felkeltem.-Nézd milyen szép idő van.-álltam az ablak elé.Az ég teljesen tiszta volt.A nap pedig gyönyörűen sütött.
-Tényleg.-állt mellém.-Menjünk sétálni.
-Be kell mennem dolgozni ma szépségem.Lehetetlen,hogy ma elmenjünk.De a holnapom a tiéd.-nyomtam puszit a homlokára.Elmosolyodott és bólintott.
Hamarosan az irodámba ültem és pár építésszel tárgyaltam.Nem kicsit lepett meg az asszisztensem és Jonathan Prescott.
-Én szóltam neki,hogy éppen tárgyal uram...csak....olyan erőszakos volt!
-Nembaj,mit szeretne Mr.Prescott?
-Négyszemközt beszélni.-bólintottam.Az építészeim hamar kisiettek.Én nem menekülök.Nincs miért.
-Mr.Prescott miben segíthetek?
-Megsürgetett tempóban mennyi idő alatt lennének kész?
-Egy hónap,ha most felhívom az embereim.-Ez így van.Nem egy tornyot kért.
-A munkálatok a következő hónapban kezdődjenek és egy hónap alatt legyen készen.-nyújtotta a kezét.
-Rendben Mr.Prescott.-ráztam vele kezet.Ezután fogta magát és elment.Én felhívtam a csapatom,hogy a következő hónapban lesz egy nagyobb munka ami attól nagy,hogy gyoraan kell elkészülni.Persze gond nem volt.Miért is lenne?Elküldtem a terveket és a megrendeléseket is.Szóval a következő hónapban annak férfinak dolgozom akinek a lányába valami rettenetesen beleszerettem.Ez így érdekes lesz,főleg,ha bemutat a családjának.Ha egyáltalán ez egyszer megtörténik...
Lehet nagy dolgokba vágtad a fejszéd nem?

Szép napot!♡

S I D E - E F F E C T Where stories live. Discover now