S I D E - E F F E C T

▪︎13▪︎

T U L I P Á N

Miután haza értem az apám leült velem beszélni.Elnézést kértem sok mindenért.Ő is.Azt mondta,hogy ad egy esélyt a kivitelezőnek és igazam van abban,hogy nem kell rögtön ítélkezni.
Míg ő elment tárgyalni én anyunak főzni segítettem.
-Na és mi a helyzet veled?Ez a kirohanás minek volt köszönhető?
-Annak,hogy szerelmes vagyok Douglas Spencerbe.-néztem rá.
-Apád kivitelezőjébe??Na és mi van a helyes idegennel?
-Ő az.Ő az a helyes idegen anyu.Ő jött oda a rendezvényen.Ő hívott el randizni...vele voltam....mindig és tegnap is.-bólogattam.
-Oh...-tette le a kést és megsimogatta a vállam.-Szóval szerelmes vagy?-mosolygott.
-Mhm.-mosolyodtam el.-Kicsit megszűnt a világ.Ő rávilágított más dolgokra.Jó ember.Nagyon.Ha megismered kedvelni fogod.
-Bízom benned Tulipán.
-Jó hozzám és sosem éreztem ezt.Voltak fiúk akik tetszettek eddig de...ő....ő más.
-Tudom milyen ez.Az apád volt nekem...a....-mosolygott.-Tudod...ez az egész.Aztán mivel nagy volt a kor különbség és mert az apád nagyon...próbált eltolni emiatt egy másik fiúval randiztam...de őt nem szerettem.
-Oh...
-Igen.De végül is ez a kis dolog eléggé segített,hogy az apád észre vegye...mennyire szükségünk van egymásra.Oh várj meg sem kérdeztem,hány éves a fiú?
-Huszonnyolc.-anyu bólogatni kezdett.-Nem olyan sok.
-Szerintem sem.
-Már most tudom,hogy azt gondolod,hogy apu szerint igen.
-Nem gondolhatja ezt majd az apád ugyanis ő harminckettő volt mikor hivatalosan összejött velem.Én pedig tizennyolc.
-De jól működtök!Csodálatos a szerelmetek.Szeretitek egymást mindennek ellenére.
-Pontosan.-mosolygott.-Nem lesz gond.Nem akarod bemutatni Dougot?Mondjuk elmehetnénk hárman enni valamit.Holnap?Hozd el az étterembe.Apád nem jön be holnap.
-Anya...
-Tuli!Szeretnék vele találkozni.Hogy lássam,hogy bánik veled.Kérlek.-sóhajtottam és bólintottam.
-Rendben.Holnap elviszem.
-Király.-mosolygott.
Elmosolyodtam és folytattam a segítkezést.Másnap izgatottan mentem be Doug irodájába.Dél van.Egy ebédre csak ki tud mozdulni.Este még felhívtam és azt mondta,hogy délután mehetünk bárhova.Egy fekete nadrágot vettem fel egy fekete kabáttal meg egy New yorkos sapival.Ahogy beléptem az irodába és rám nézett elmosolyodott.
-Hát szia tücsök.
-Szia.-szaladtam oda és átöleltem.-Ebédelni viszlek Mr.Spencer.
-Rendben van Miss.Prescott.
-Mr.Atom helyes Spencer jöjjön.-fogtam meg a kezét felnevetett és jött utánam.Biztosan furán néztek az alkalmazottai,hogy kézen fogva jön velem de ő nem zavartatta magát.
Fél óra múlva az anyukám éttermében foglaltunk helyet.
-Mit ennél?-érdeklődött.
-A szokásosat.-felnevetett és megrázta a fejét.-A pincér tudni fogja.
-Jól van.Én szerintem...-kezdte volna de a pincér ide jött.
-Jó napot Miss.Prescott mit szeretne ma enni?
-A szokásosat és az urnak legyen szíves hozni egyet a csirke salátájukból de ne legyen túl fűszeres és glutén mentes morzsa darabkák kerüljenek bele.Ezen kívűl szeretnénk kérni két vízet.Más egyenlőre nem lesz.-mosolyogtam.A pincér bólintott és távozott.Dougra néztem aki vigyorogva és nagyon meglepődve nézett engem.-Mi az?
-Honnan tudtad,hogy azt fogok kérni?
-Ismerlek.Dolgoztál és tegnap este tésztát ettünk.Kompenzálnod kell valami extra egészségessel.
-Okos lány.-kacsintott és megsimogatta az arcomat.Mosolyogva tettem a kezére a kezem.
-Csal ismerlek Douglas.
-Fantasztikus vagy.Úgy őszintén nagyon fantasztikus.
-Meg szerencsés veled.
-Én inkább vagyok szerencsés,hogy aznap az a kávé nálad landolt.
Beszélgettünk és közben vártuk,hogy kihozzák a rendelést ami hamar megtörtén.Anyu a fő szakács.Meg a tulaj.Ő csinálta nekünk.Enni kezdtünk és közben beszélgetni de az anyukám is hamarosan kijött hozzánk.
-Hogy ízlik?-mosolygott és megállt mellettünk.
-Isteni.-Doug hirtelen azt sem tudta ki sétált ide.-Doug ő az anyukám aki ragaszkodott ahhoz,hogy ma itt ebédeljünk.
-Oh Mrs.Prescott.-állt fel és a kezét nyújtotta anyunak aki kezet rázott vele.-Nagyon örvendek.
-Szintén Mr.Spencer.Nagyon jókat hallottam magáról.-vigyorgott rám.Mire a fejem vörös lett.Doug is rám nézett és egy pimasz mosolyt villantott.
-Oh hát azt sejtem.
-Na hagylak is titeket.További jó szórakozást.-kacsintott és már ment is.Megráztam a fejemet és Dougra néztem aki visszaült.
-Miket is mondtál anyukádnak?Várj kitalálom!Olyan helyes és olyan jó lovagias!-utánozta a hangom mire felnevettem.
-Dilis...-ráztam a fejem.Miután ebédeltünk Douggal sétáltunk egy nagyot.-Amúgy szimpatikus az anyukám?
-Igen.-bólintott.-Kedves nő.Hasonlítasz rá.De az apukádra is.El sem lehetne dönteni,hogy melyikre jobban.
-Igen.Tudom.Neked...van képed az anyukádról?
-Mhm.-vette elő a pénztárcáját.Egy régi kicsi képet mutatott amit már az idő szépen tönkre tett.De még látszott a mosolygós asszony.A mosolya pont olyan volt mint Dougnak.Felnéztem a férfira akinek egy kicsit könnybe lábadt a szeme.Milyen nehéz volt neki anya nélkül.
-Még a nénikémnek volt egy kis magnója ami hangot fel is vett.Azon hallottam először és utóljára az anyukám hangját.Spanyolul énekelt egy dalt.-sóhajtottam és átöleltem a karját.Vissza tette a képet és a pénztárcájába és eltette azt.Lenézett rám és elgondolkodott.Végig simított az arcomon és egy csókot nyomott a szám szélére.
-Szeretlek.Sosem leszel többé egyedül.-simítottam enyhén borostás arcára a kezem.Bólintott és egy újabb csókot adott az arcomra.Szorosan átölelt.Ölelkeztünk perceken keresztül.
-Szeretlek.-nézett le rám miután elengedett.-Teljes szívemből szeretlek téged Tulipán Prescott.Az egyetlen ember akit ennyire szeretek.
-Én is ezt érzem Doug.-bólogattam.Elmosolyodott és lassan lehajolt,hogy megcsókoljon.Átöleltem a nyakát és úgy csókoltam.Az egekbe éreztem magam a csókjától.A nyelvével megnyalta az alsó ajkamat,mire engedélyt adtam neki,hogy ezt a csókot elmélyítse.A nyelve az enyém simogatta és percekig csak ezt csináltuk...a csókja mámorító.Mikor levegőért kapkodva elváltunk kuncogva néztem az ajkait amin a barnás rúzsom nyomot hagyott.Letöröltem a száját majd újra vissza húztam,hogy addig csókolhassam a finom ajkait ameddig ki nem szárad.
Pont addig is csókoltam és annál is tovább,mert az eső szakadni kezdett és mi ott álltunk a Brooklyn híd lábánál összefonódva.

♡Szép estét!♡