S I D E - E F F E C T

▪︎28▪︎

Douglas

-Nem...-forgatta meg a szemét.Sóhajtottam.Fájt,hogy ennyire nem akarja,hogy itt legyek.Én mégis megpróbálom visszaszerezni.Ha sikerül,ha nem.Megpróbálom visszaszerezni őt.Mert szeretem.Lassan oda sétáltam az ágyához és leültem a szélére.Engem figyelt és azt ahogy a kezemmel megtámasztom magam,így közelebb lehetek hozzá.
Éreztem a teste melegét ami megdobogtatta a szívemet.
-Jól vagy?-suttogtam.Csak bólintott.Megcsókoltam a vállát.A finom puha bőrét.Lassan haladtam felfelé.Apró csókokat hagyva magam után.Szeretni akarom.Azt akarom,hogy tudja,hogy mennyire szeretem őt.Éreztetni akarom,hogy szerelmes vagyok belé.Lehet,hogy eltelt három év...de én még mindig szerelmes vagyok Tulipánba.Felőlem eltelhet száz év is.Akkor is szerelmes leszek belé.
-Doug elég...-tolt el.-Elég.-a szemébe néztem.Bólintottam.Végig simítottam a hátán de elhúzódott.
-Valaha képes leszel szeretni engem újra?-súgtam a fülébe.Nem jött válasz.-Ugye tudod,hogy nem adom fel?
-Leszarom,hogy feladod-e vagy sem.Ez nem ezen múlik.Megsebeztél.Nem bízom benned.-fájt.
-Sajnálom.Okom volt rá.-álltam fel és kiléptem a szobájából.
Ő nem jött ki én pedig nem mentem be.
Este leheveredtem a kicsi kanapéra és valahogy álomba szenderedtem.
Minden vágyam az álmom volt reggel.
Álmomban Tulipánt öleltem.Nem akartam felébredni.Szörnyen rossz kedvem volt.A kezem remegett így felültem és ittam a vízemből.Hiába a másik is remegni kezdett.Fogni se tudok így.Nagyszerű.
Lassan feltápászkodtam és épp kopogtatni akartam a szobája ajtaján de kinyílt az ajtó.
-Segítenél?-súgtam.
-Tudod segíts magadon és Isten is megsegít.-került ki.
-Kérlek.-súgtam.
-Mi van?Mit akarsz?-motyogta.
-Remeg a kezem.-rám nézett aztán a kezemre.Sóhajtott majd az asztalon lévő kicsi dobozból kivett egy szemet és töltött hozzá egy pohár vízet is.
-Tessék.Gondolom innentől boldogulsz.Annyira nem vagy elveszett.-
Persze...ha azt akarod,hogy eltörjem a poharat.Ilyenkor rángások lépnek fel.Volt,hogy bele állt az üveg a kezembe.Mindegy,mert életem szerelmét ez sem érdekli.Leült az asztalhoz egy pohár tea mellé és a telefonját nyomkodta...
A gyógyszert nagy nehezen a nyelvemre helyeztem azután megfogtam a poharat amiből ki fröcskölődött nem kis mennyiségű víz.Ha erősebben szorítom megáll.Vagy eltörik...Rendesen megfogtam és épp megemeltem egy kicsit mire eltört a kezemben.Tulipán nagy szemekkel pillantott rám.Felállt és kivette a kezemből amit azonnal a kukába helyezett.Megfogott egy palackozott vízet és gyorsan a számhoz emelte,hogy le tudjam nyelni a gyógyszert.A kezemre néztem amin egy óriási vágás lett.
-Ezt egy orvosnak látnia kell.Miért nem szóltál?-kérdezte és azonnal leültetett.Az összes erőm elhagyott.A kezemből a vér csak folyt miközben tulipán lámpával nézte,hogy nincs-e benne szilánk.Az ő megállapítása szerint nincs.Lefertőtlenítette ami kibaszottul fájt de nem akartam gyengének tűnni így kussban voltam.Bekötözte aztán összetakarított.
-Kösz.-súgtam.
-Szegény poharam.Kirstály volt.Te mától műanyag pohárból ihatsz.-suttogta.Felejtsd el őt.Már nem szeret téged.
-Sajnálom a poharadat.-hunytam be a szememet.
-Hát én is.Szép pohár volt...-bólintottam.Megint elkezdtem volna megcáfolni,hogy egy férfi nem sír de az apja és az anyja hangját hallottam meg az ajtóból.Kinyitottam a szemem és magam elé meredtem.
-Tuli hoztunk pár kaját.
-Sziasztok.Köszi.Most egy pohárra lenne szükség.
-Oh te jó ég!Mi történt a kezeddel?-Tulipán anyja ide lépett és vizsgálni kezdte.
-Semmi.Csak eltört egy poharat.
-Mindkettő kezem görcsbe volt reggel.Remegés...tudja...és szét roppant a pohár...-súgtam.-Nem tudtam bevenni a gyógyszeremet.
-Miért nem segítettél?-nézett Jon a lányára.
-Segítettem.Adtam egy poharat és kivettem a gyógyszerét.
-Tulipán hát te tényleg nem vagy komplett.Doug hívom az orvosodat.-csak bólintottam.Tulipán háttérbe szorult és engem kémlelt.Nem tudtam leolvasni mit gondolhat most.Nem nézett rám kedvesen.Az orvosom persze kijött és lekezelte a kezemet és kivett belőle egy kis szilánk darabot is.Miután ő elment én a kanapén ültem és hallgattam ahogy Audrey elmondja mit fog főzni nekem amitől jobban leszek.Tulipán nem hasonlít az anyjára...egy időben olyan volt....de aztán más lett.Lehet én vagyok a hibás.
Ő persze a szobájában kuksolt és ki sem jött.
-Doug elmondtad már neki?-kérdezte Jon.
-Nem.Mr.Prescott....nem hinne nekem.Minden szavamat kiforgatja.-a férfi bólintott és bement a lánya szobájába.
-Nagyon szeret téged.-súgta az anyja.-Lehet,hogy most nem tűnik úgy.De folyton csak rólad beszélt ezelőtt.Tudod,hogy idő kell neki.Megjárta a poklok poklát a fájdalomtól amit magad után hagytál.Csak szeresd és hidd el,hogy újra ő lesz az.Bízz benne.-bólintottam.
-Kösz Audrey.
-Tudom,hogy szeretitek egymást.Én csak azt szeretném,hogy újra együtt legyetek.Tuli sosem volt boldog...csak akkor mikor beléptél az életébe.-bólintottam.A következő pillanatban ő lépett ki az apjával együtt.
-Mi megyünk.Vacsorázzatok meg.-Tuli bólintott.Elköszöntünk a szüleitől.
Én a kanapén maradtam.Nem szeretném őt zavarni.Azonban mikor mellém ült egy tányér levessel meglepődtem.
-Éhes vagy?
-Nem.-a gyomrom közbe vágott.Igen.
-Nyisd ki a szádat.-ránéztem aztán a kanálra.Sóhajtottam és tettem amit kér.
Megetetett.Csak akkor hagyta abba mikor a tányér üres lett.Lerakta a dohányzó asztalra az üres tányért azután pedig felállt.-Gyere.-hirtelen a karomtól fogva felhúzott.Mi ütött belé?A szobába húzott.
-Mit szeretnél?-suttogtam.
-Azt,hogy lefeküdj pihenni.Kérlek.-bólintottam és lefeküdtem az ágyba.Tulipán betakart engem majd leoltotta a lámpát.Az ablakon át bejött egy kevés fény.Ez pont elég.
-Te is itt alszol?
-Nem.A kanapén.-sóhajtottam.
-Nem aludnál velem kérlek?-vívódott egy darabig majd csak bólintott és bebújt mellém.Annyira szerencse,hogy nem nagy ez az ágy.Nem tud arrébb bújni.Mellettem van.Szorosan mellettem.-Szeretnélek átölelni.-sóhajtott egyet majd hirtelen a mellkasomra hajtotta a fejét és átölelte a derekamat.
-Jó így?
-Igen.Tökéletes.Szép álmokat.
-Neked is.-súgta.
Talán megtörik a jég.Talán még szeret engem annyira,hogy elássa az egészet és újra kezdjük.Talán megtud nekem bocsájtani....

Szép napot mindenkinek!Ha tetszett ez a rész is kérlek jelezd!😊💫💖💫💖