S I D E - E F F E C T

▪︎26▪︎

Douglas

A férfiak nem sírnak.Én azonban megcáfolom ezt.Tönkre tettem őt.Egy roncs lett belőle.Rám volt szüksége én pedig gyáva voltam és leléptem.Bár nyomós okom van rá.Tulipánt ezzel nem akartam megijeszteni...Az apám szimatolni kezdett utánam és féltettem a Prescott családot...ha megakarnak ölni akkor csak engem.Volt rá kísérlet...de Tulinak ezt képtelen voltam elmondani.Végig akarom csókolni az összes heget a testén.A hegeket amiket miattam vágott oda.Az összes hegnek megakarom köszönni,hogy Tulipán még mindig az élők sorában van.
De ami a legfontosabb,hogy előbb beszélnem kell az apjával.
Megtöröltem a szememet és kiszálltam az iroda előtt.Jon most Londonban tartózkodik.Bejelentkeztem hozzá.Tudja,hogy jövök.De Tulipán nem tudta.
Bementem és azonnal az irodájához siettem.Kopogtam az ajtón majd beléptem.
-Douglas Spencer.Micsoda kibaszott nagy meglepetés!-nézett rám.Az ajtót bezártam és léptem pár lépést előre.
-Mr.Prescott.-biccentettem.
-Mit akarsz itt?
-Van valami ami megmagyarázza az eltűnésem.Amit Tulipán sem tudhat meg.Mr.Prescott ez...ez már komolyabb dolog.-bólintott.
-Foglalj helyet Doug.-így tettem.Leültem és beszélni kezdtem.
-Az apám ölte meg az anyámat.Rájöttem...tudja nekem fontos a család.Egy emberem próbálta felkutatni a családom egy részét.Sikerült neki.Egyre mélyebbre és mélyebbre mentem.Ekkor találtam rá anyám egyik testvérére.Nem tudtam,hogy több van neki.Hát van neki több is.Mr.Prescott a nő elmenekült.De látta,hogy az apám mit tesz...hogy megöli az anyámat.Valamit beadott neki...Nem derült ki ebből semmi.Én azonban biztos vagyok.Ő az egyetlen szemtanú rá...és egy fénykép az apámról ahogy aznap elhagyja anyám lakását.-Jonathan emésztgette a szavaimat.
-Doug...ez nem biztos.Akkor sem merült fel gyilkosság gyanúja.
-Elmentem az apámhoz.Megkérdeztem,hogy hogyan halt meg az anyám.Háromszor mondott nekem mást.Azt mondtam neki.Tudom,hogy megölted.
-Doug....-láttam,hogy nem hisz nekem.A telefonomat elővettem és a hangfelvételre nyomtam amit akkor készítettem.
-Tudom,hogy te ölted meg az anyámat!Mondd csak miért tetted?!
-Douglas....Én....Egy boldog család lehettünk volna!Itt élhettél volna!
-Tehát elismered!
-Nem beszélhetsz erről senkinek!!Ha megpróbálod Spencer én megöletlek!
Mr.Prescott eltátott szájjal nézett rám.
-Douglas történt bármi veled?
-Igen.Majdnem egy autóbaleset.Aztán majdnem egy rablás.Felbéreltem két testőrt....de....jobbnak láttam,ha segítséget kérek.
-Ezért mentél el?
-Igen...másrészről  maga nem kedvel én pedig nem akartam gondot a lányának.Azt akartam,hogy Tulipánnak és a családjának ne ártsak...ennyi az egész.
-De kedvellek és Tulipán akkor volt boldog mikor te megjelentél az életében.
-Összefutottam vele.
-Tudom.Írt egy smst,hogy az a faszkalap.-kuncogott fel az apja.
-Igaz,hogy gyógyszert szed és...
-Igen...cigizik.Elvittem orvoshoz is.A xanaxot orvos írta fel.Mindig csak egy van nála.Az anyjával mindent mi mérünk ki neki.Mivel egyszer már majdnem megpróbált öngyilkos lenni ezért nem kockáztatunk.Minden héten Londonban vagyunk csak ő nem tudja.A szomszédok figyelik őt.Ahogy mindenki figyeli a lányomat,hogy annak egy haja szála se görbüljön.-hirtelen elakartam magam ásni.
-Ez mind miattam van.
-Szereted?-Hirtelen ért a kérdés.
-Meghalnék érte annyira.-néztem az apja szemébe.
-Akkor kurvára mondd el neki.Az ügyet elintézzük.Az apád egy fasznyaló tróger.-Figyeltem ahogy Mr.Prescott elintéz egy telefonhívást Iannel.Csak annyít mondott,hogy vörös kód és azt mondta New yorkból az összes embere jöjjön a Londoni irodába.
Ezután meglepett mert egészen a hátsó bejáratig húzott engem ahol beültünk az autójába.Ő biztosra megy.Az autó golyó álló üvegből van.Lesötétített ráadásul.Senki sem tudja,hogy én itt vagyok.
-Hova megyünk?-érdeklődtem.
-Egyet találhatsz.-motyogta.Tulipán...
Mikor bementünk az emeletes házba és felmentünk a lépcsőn kicsit izgultam.Az apja kopogtatott én oldalról figyeltem a jelenetet.
-Szia kis majom!-mosolyodott el az apja.
-Szia papa majom!-kuncogott fel Tuli és átölelte az apját.
-Van egy nagy meglepetésem akinek veled kell maradnia egy darabig.Kis majom nagyon fontos.-Jon rám nézett így mellé sétáltam.Tulipán csak bámult aztán megindult a lakásba így az apja követte ahogy én is.Persze én bezártam az ajtót.Kulcsra.
-Minek hoztad őt magaddal?
-Mert van egy ügyem és Doug nem mehet ki a lakásból ameddig meg nem oldódik.-Tulipán figyelte az apját.-Nem mehet el és nem tudhatja meg senki,hogy itt van.Értetted Tulipán?
-Igen apa.-bólogatott.Csak most vettem észre,hogy köntösben van.Rövid köntösben.A combján is van tetoválás...istenem mennyire kibaszottul szexi....Nem is hallottam mit beszélnek Tulipán teste lekötött.
-Na itt hagylak.Doug itt vagy?-Mr.Prescott megveregette a vállamat mire észbe kaptam.
-Igen.Itt.Jólvan.
-Hívni foglak.Neked meg majd a cuccaidat intézem.-intézte az utolsó szavakat nekem.Miután elhagyta a lakást Tulipán rám nézett.
-Most miafaszt csináljak veled?-Én mit csináljak veled?Bármit meg teszek,ha akarod térdre ereszkedek csak engedd,hogy csókolhassalak....
-Megölelhetlek?-suttogtam.Ez volt a második amire gondolni tudtam.
-Nem.Miért engedném,hogy megölelj?-oltotta le a nagy villanyt.-Éhes vagy?
-Kicsit.
-Akkor ott a konyha és főzz magadnak Spencer.-indult be a szobájába.Elmosolyodtam.Mennyire szükségem volt már rád édesem.
Főztem és reméltem,hogy kijön a szobából.Csak vele akarok lenni.Szükségem van rá.Neki is szüksége volt rád.
-Kész van a kaja.Nem eszel velem?-nyitottam be az ajtón.Hirtelen felsikkantott és megfordult.
-Ne nyiss be rám csak úgy!-kiabálta le a fejem én meg dermetten álltam és néztem a meztelen testét.Éreztem ahogy megrándulok a gatyámban.Tulipán a törölközöt igazgatta már magán.-Menj már ki.-hiába nem tudtam mozdulni sem.Ide sétált és elkezdett kifele lökdösni.Hirtelen lefogtam és magamhoz húztam.-Eressz el!
-Kurvára nem foglak elereszteni bassza meg!-ajkaira tapadtam és bejutásért esedeztem.Ráharapott a nyelvemre próbált eltolni de addig csókoltam amíg le nem állt a harapdálással.Elgyengült így hamarabb öleltem át és tartottam még közelebb.Visszacsókolt....sikerült...Szeret még.Én is őt.Soha többé nem megyek el.Minket a halál sem fog elválasztani.
A törölköző leesett a testéről.Végig simítottam a hátán a fenekéig.-Mit akarsz mit tegyek veled?Esedezem a bocsánatodért minden lehetséges módon!-motyogtam csókok között.Az arcomra simította a kezét és közelebb húzott.Nem kell,hogy kielégüljek csak őt akarom kielégíteni.Azt akarom,hogy a karjaimba hullva menjen el és közben azt gondolja,hogy én vagyok az egyetlen férfi akitől a legjobb orgazmust kapja...az egyetlen férfi akihez simulni akar.Az egyetlen az egész kibaszott világban...

Szép napot mindenkinek,ha tetszett ne felejtsd el 🌟🌟🌟🌟🌟