Késő bánat

60 20 14
                                    

A kezdetektől fogva
Szabadságra vágytam,
Hogy magasra ugorva
Kitárjam a szárnyam.

Repüljek, szárnyaim
Színezzèk az eget
Szálljak, s lábaim
Érintsék a hegyet.

Az élet millió darabja
Álljon össze bennem,
Szívemnek lakatjàn
A jelent viseljem.

Mélyüljön múltam,
Mint hajó, süllyedő
Csiklandozza lábujjam
A közelgő jövő.

A kezdetektől fogva
Szabadságra vágytam
De most, magasra ugorva
Nem verdes a szárnyam.

Nem tudom már, hogy kell
Szabadnak lenni
Nem tudom az életemet
Szabadon képzelni.

Nem hiszem el, hogy
Végre szabad lehetek
Idő, míg felfogom
Az üres perceket.

Lìrai lélekWhere stories live. Discover now