Szeretlek, ez nem kérdés! || Lando Norris ff.

Chapter eleven

𝑺𝒂𝒓𝒂 𝑴𝒂𝒊𝒂 𝑩𝒓𝒐𝒘𝒏

Július 6, szombat.
Egyesült Királyság, Woking.

– Vigyázz magadra! –ölelt át apa.

– Vigyázok, este pedig érkezem –közöltem vele újra, majd elengedtem a karjaim közül.

– Szia kicsim, jó szórakozást!

– Szia! –köszöntem el, majd miután kiléptem az ajtón a nap pont a szemembe sütött így a fejem tetejéről lecsúsztattam a napszemüvegem, de sehol sem láttam meg a McLarent. Helyette egy fekete mercedes parkolt le a szemem előtt.

– Jó reggelt! –mosolygott rám Lando miután lehúzta az ablakot.

– Hát hova lett a szerelmes autód? –kérdeztem miközben beszálltam.

– Otthon van. Ezzel már eltudok ugrani ide-oda és nem olyan feltűnű.

– Nem mintha nem szeretnél a középpontban lenni.

– Jólvan már –forgatta meg a szemeit egy apró mosollyal.

– Hamarabb oda fogunk érni, szóval Alex kitalálta, hogy menjünk el óriáskerekezni előtte. Azután meg már tudod –avatott be a tervbe.

– Rendben. Mikor kezdődik Lily meccse?

– Kettőkor, bőven lesz időnk.

– Jó –bólintottam.

Hiába csak az autóban ültünk, azt az egy órát is végig beszéltük, Lando a golfról mesélt én meg beszámoltam a múzeumban látottakról, és persze még egyszer megköszöntem a hétfői akcióját.

– Ha minden igaz, akkor itt is vagyunk –nézett Lando a helymeghatározó készülékre.

– Ez lenne az? Nem tévedtünk el véletlenül? –vontam fel a szemöldököm, majd megforgattam a karkötőm.

– Felhívom Alexet, szerintem sem vagyunk jó helyen.

Mint kiderült teljesen máshová lyukadtunk ki, de másfél óra múlva csak megérkeztünk. Épp negyed órával a meccs kezdete előtt.

– Lily Muni He –mutatkozott be a lány, aki szinte ugyanolyan magas volt mint én.

– Sara Maia Brown.

– Szóval, Lando mégis, hogy tévedhettetek el ennyire? –nevetett fel Alex.

– A GPS hibája volt, Sara is látta –védekezett.

– Tényleg, de végül ideértünk. Időben –tettem hozzá.

Nem sokkal később elkezdődött a meccs. Sosem gondoltam, hogy egy golfmeccs izgalmas lehet. Ez most inkább Alex humorának volt köszönthető, de persze remekül szerepeltek a többiek is.

Termeszétesen Lily is remekül ütött, és ennek csodájára meg is nyerte a versenyt. Mindannyian gratuláltunk neki, majd Alex készített millió képet a lányról.

– De én ehhez nem értek! –ellenkeztem, miután mindhárman invitáltak arra, hogy legalább csak egyet üssek.

– De segítünk! –nézett rám kérlően Lando.

– Mondjátok, hogy megbánom –nevettem fel.

–Nem fogod –szólaltak meg szinte egyszerre.

Lando elmagyarázta röviden, hogy a kis lyukba kell beletalálnom ami kábé tíz méter. Először nem tűnt olyan nehéznek, de utána már rájöttem, hogy nem is olyan könnyű, mint amilyennek látszik.