Let's Dance HipHop ||Larry Stylinson||

Tizenegyedik

~2 hónappal később~

Két hónap telt el azóta, amióta anyáék megismerkedtek. Őszintén szólva kurvára nem örülök neki. Harold szinte naponta jön hozzánk. Az iskolában állandóan bámul vagy megragad pillanatokat, amikor még le is tapiz! Istenigazából egyszerűen képtelenség kiigazodni rajta! A suliban mintha valami éhes ragadozó lenne, aki türtőztetni nem képes magát a közelembe, itthon meg konkrétan le se szar!
A kapcsolatunk nem a leg fenyesebb, de valamelyest megbékéltem vele. Anyának ugyan nem szóltam, igazából nem is terveztem, de Lotts viszont mindent tud. Néha úgy érzem, ő a legjobb barim. Bár esztétikailag tulajdonképpen az is!

Mint minden reggel a telefonom rezgésére ébredtem. Mindenki azt kérdezi tőlem, hogy birok felkelni egy rezgésre. Én személy szerint utálom, amikor valami rikácsolásra kell felkelnem. Olyankor esküszöm, fel tudnék robbanni. Apropó a telefonom úgy rezeg, hogy a fél szobám beleremeg. Szóval nekem ez pont jó.
Kikászálódtam az ágyból, elvégeztem a reggeli rutinom. A furdő előtt meg kellett hogy álljak, ugyanis Harold bent telefonált. Tudom, nem szép dolog hallgatózni, de nem tudtam magam kontrollálni.

-Igen...tudom...tudom hogy nem eshetek belé, de baszki olyan gyönyörű...Mi?....Nem, nem róla beszélek, hanem a fiáról...Igen baszki még mindig tudom, hogy csak egy...Jó akkor majd hívlak, ha elintéztem azt. Szia.-kinyomta. Bekukucskáltam a kulcslyukon és őt bámultam. Tenyerébe temette az arcát, belesikkantott, utána tekintetét a tükörre emelte.

-Hallod, Styles! Nem hagyhatod, hogy az történjen, mint múltkor. Az egy hiba volt. Egy cseszett nagy hiba. Nem veszítheted el a munkád.-mutatott magára a tükörbe. Gyorsan összerendeztem magam, csináltam pár hangosabb dobbantást, mint aki most érkezett ide, és se kopogás, semmi, benyitottam. Harry gyönyörű zöld szemeivel nézett vissza rám.

-Jó reggelt!-mosolyodtam rá halványan.

-Szia. Hogy aludtál?-kérdezte vidáman. Milyen jó színész. Az előbb még meg akart halni.

-Köszönöm, jól nagyjából. És te?

-Én is. Ha érted, hogy értem.-kacsintott rám, előrelökte a csípőjét, mire elfintorodtam. Nem azért mert nem tetszett a látvány, hanem azért, mert abszolút nem vagyok kíváncsi a szexuális életére anyámmal.

-Apropó! Nagyon ügyes vagy! Meg kell, hogy dicsérjelek. Rengeteget fejlődtél az elmúlt pár hónapban. Megy neked ez a tánc dolog. Nincs kedved itthon gyakorolni velem egy kicsit? Mondjuk este? Láttam, hogy egy-két mozdulat nem teljesen tiszta nálad. Benne vagy?-kérdezte levakarhatatlan vigyorral a képén. Akkor gondolkozzunk. Akarok én egyáltalán vele táncikálni este, amikor tulajdonképpen anya dolgozik, Lotts a barátnőjénél van Fizzyvel és egyedül lennénk itthon? HÁT HOGY A FRANCBA NE?!

-Hát, okés.-vontam vállat. Próbáltam nem izgatott lenni, azt hiszem sikerült lepleznem. Olyan izgalom cikázik a testemen, hogy még a lábujjaimba is érzem.

-Szuper. Akkor mondjuk hat körül?

-Megfelel.-mosolyogtam mint valami idióta. Éppen csukta volna be az ajtót, amikor hirtelen visszafordult és megszólalt.

-Ma nem leszek se ofőn se drámán, azt hiszem Elly fog helyettesíteni.- Na nemááár! Emiatt várom csak a péntekeket, erre csak úgy közli velem, hogy mégse lesz ma! Faszom verje belé! Juj, Lou! Hogy beszélsz?! Bár ez nem is lenne olyan rossz ötlet. Na mindegy. Szóval lényeg a lényeg, ma nem lesz, balszerencsémre.
Kiment a fürdőből és magamra hagyott.
Gyorsan elvégeztem a dolgomat és kimentem a fürdőből, mivel Fizzy már türelmetlenkedett.
Felkaptam a táskám, egy gyors puszi után, (amit persze anyának adtam) elindultam a suliba. Hála Istennek csupán öt percnyire van innen és nem kell buszoznom a világ végére.
Amint beértem a terembe, teljes erőből futottam azt asztalunkhoz. Lebasztam a táskám a padra és karon ragadtam Larryt. Kimentümk az aulába és leültettem egy székre, én pedig vele szemben foglaltam helyet.

-Larryyy!-sikítottam, mint valami kisiskolás, mire elkuncogta magát.

-Mesélj, Cicc!

-Képzeld este kettesben leszel Vele és táncolni fogunk! Bassza meg kurva ideges vagyok!-ugrándoztam a széken.

-Na! Haladás! Hogy-hogy?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.

-Azt mondta, látja, hogy nem megy fényesen pár mozdulat és mondta, hogy megtanítja nekem! És képzeld basszus! Csakis ketten leszünk otthon! Anya dolgozik, a lányok pedig barátnőznek!-meséltem neki izgatottan.

-Wow! Lehet lesz ott valami!-kacsintott rám. Hirtelenjében belegondoltam mi is történhet. Basszus! Annyira el voltam foglalva a ténnyel hogy kettesben leszünk, hogy erre nem is gondoltam! Te. Jó. Ég. Már a gondolatától is elpirultam, de úgy nagyon durván.

-Na! Lou! Beállhatnál Mikulás manóihoz, a piros pozsgás kis pofiddal, meg az apró picike termeteddel!-nevette el magát, mire válaszul a középső ujjamat kapta.

-Hát ez jó volt.-törölgette a nevetés közben kialakult könnyeit. Ja, én is azt gondolom.
Keresztbe tettem a karjaimat és bedurciztam.

-Na menjünk Szivem, mindjárt becsöngetnek!-mosolyodott el és felhúzott a székről.

Hat óránk volt ma, amiből ugye egy helyettesítés volt és ofőről pedig elengedtek, mivel az az utolsó óra volt.

-Hallod, Lou! Ma nem tudok átmenni. Buliba megyek.-mosolyodott el és kidugta a nyelve hegyét.

-Mivan Larry? Rég dugtál?-nevettem el magam, mire egy heves bólogatást kaptam válaszul.

-És most fiúval vagy lánnyal?- könyököltem az aulában lévő egyik asztalra és figyelmemet csak rá szegeztem. Larry gondolkodó fejet vágott és megfontoltan válaszolt.

-Hát, ez igen nehéz kérdés, most inkább jobban húz a szívem egy pasi fele.-mosolyodott el.

-Jó választás!-kacsintottam rá. Hirtelen eszembe jutott valami.
-Rég óta foglalkoztat már a kérdés, így felteszem. Volt már részed grouppen szexben?-kérdeztem izgatottan. Felhúzta a szemöldökét és elmosolyodott újra.

-Nos, volt már rá példa és be kell valljam, kibaszott izgató. Volt hogy két faszival voltam, meg volt amikor két lánnyal. Amikor a két lány csókolózott, baszki azt hittem eldurranok!--nosztalgiázott. Annyira imádom amikor ilyenekről mesél. Más lehet azt mondaná ez gusztustalan, de én cseszettül élvezem!
Rápillantott az órára és így szólt:
-Viszont Lou, most megyek készülődöm, majd írj hogy mi volt a kis szerelmeddel. Pusszancs.-Adott egy puszit az arcomra és kisietett az épületből. Elindultam a szekrényem felé. Kinyitottam és kivettem belőle a kabátom. Pár szekrénnyel arrébb megszólalt két lány.

-Hallod Amanda, annyira kurvára helyes a tizenegyedikesek új ofője. Istenem, de jó lenne alatta nyögni.-eközben kitágult szemekkel húztam fel lassan a kabátom. Hát, idáig én is eljutottam.

-Állítólag Louis anyjának a pasija. Tudod, Tomlinson. Akiért annyira odavagy.-mondta mire az előtte álló lány elpirult. Na, szép!

-De most nem helyes?! Nézz már rá! Kapásból kinézem belőle, hogy egy Isten lehet az ágyban. Hétfőn talán el is hívom randira. Mit szólsz hozzá?-kérdezte a másik lányt Amanda. Hát az én válaszom meg kapásból egy nem.

-Nem rossz ötlet, biztos bejössz neki.-kacsintott rá a lány akinek nem tudom a nevét. Majdnem hangosan felnevettem, de próbáltam észrevétlen maradni.

-Milyen jó lenne már!-csukta be a névtelen lány az ajtót és elindultak a kijárat felé.
-Te és Louis,  Harry és én.-sóhajtott és elhagyták az épületet. Hatalmas nevetésbe kezdtem, még a könnyem is kifolyt. Hát kiégek. Hányadikosok lehetnek? Talán kilnec? Öcsém, milyen jót fogok én röhögni hétfőn!
Kuncogva bezártam az ajtót és elindultam hazafelé.