Let's Dance HipHop ||Larry Stylinson||

Tizenötödik

Harry és Larry.

Larry és Harry.

A két legfontosabb ember az életemben. A két cseszett legfontosabb! (Oké, a családomon kívűl, persze!)
Az ajkuk miliméterekre voltak egymástól. Nyitottam a szám, hogy közbeszóljak, de valaki megtette már helyettem.

-Neked van...van barátod?- Kérdezte nyávogva egy húszas éveiben járó lány mellettünk.

-Igen, van!-mondta Larry mosolyogva, Harryre nézve, mire a lány sírva elfutott. Wat?!Larry rámpillantott, és lefogyott az arcáról a vigyor.

-Oh, szia Lou. Megmagyarázom!-mondta, addigra már könnycseppek százai folytak le az arcomon. Hogy tehették velem? A legjobb barátom és a...és a szerelmem?
Mégjobban felzokogtam a gondolatra. Larry villámgyorsan odaszaladt hozzám és megölelt. Engem ne ölelgessen! Hogy képzeli?!
Egy erőteljes lökéssel ellöktem magamtól, mire a földre zuhant.

-Lou! Könyörgöm! Szerelmem! Hallgass meg!-lépett hozzám Harold. A szívem nagyon gyorsan kezdett verni a név hallatán. Szerelmem. Úristen!
Úgysem tudják ezt kimagyarázni. De..de talán igen!
Az eszemre hallgattam most, nem a szívemre. Bólintottam.
Larry felugrott a földről, és beszélni kezdett.

-Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Úr Anyám, vagyis nem, Úristen! Hol kezdjem. Megvan! Az úgy volt, hogy te is tudod, mi történt tegnap. Összeismerkedtem egy lánnyal, aki teljesen rámakadt. Állandóan hívogatott, még a házunkhoz is eljött! Nem tudtam hogy lerázni, így futottam hozzád, mondván jövök a "pasimhoz", érted. Le akartam rázni, aztán meg megláttam Harryt vagy Tanár úrat, vagy mittom' én, aztán megcsókoltam, így el ment a lány. Könyörgöm Lou, kérlek, ne haragudj! Tudom mennyire szereted Őt és most borzalmas lelkiismeretfurdalásom van ez miatt. Nem akarom, hogy a barátságunk megszakadjon ez miatt. Nem akarlak elveszíteni, Loui! Nagyon szeretlek!-hadarta, közben jobbra-balra hadonászott a kezével. Lehet talált elfogadható ez a magyarázatot.
Ránéztem Harryre, felhúztam az egyik szemöldököm, mire szégyenlősen elpirult. NE! HARRY ELPIRULT! De édi már!

-Ez így volt. Rád vártam a kocsinak támaszkodva, ekkor Larry hírtelen lerohant és lesmárolt. Gondoltam a mögötte lévő csaj is benne van a dologban, ezért kisegítettem. Ne haragudj, Lou! Én tényleg..tényleg-a szemembe nézett és folytatta.-Én tényleg Szeretlek!-ÚRISTEN! KIMONDTA! AZT A KURVA!
Másodpercekig csak tátott szájjal bámultam Harryre. Zavarában nem mert rám nézni, mindenhova nézett, csak a szemembe nem.

-Hallod, Loui! El ne csöppenj!-kuncogott mellettem Larry. Nagyon lassan mosolyra húztam a szám. Ledobtam a kezembe lévő táskát, nagy lendületet véve, ráugrottam Harryre. Lábaim dereka köré, kezeim pedig a nyaka köré kulcsoltam. Finoman megcsókoltam. Hírtelen majdnem elestünk, és először meglepődöttségében vissza sem csókolt, de amikor kapcsolt egyből átdugta a nyelvét. Meghúztam az alsó ajkát, mire belemorgott a csókba. Kezeivel fenekem fogta, amibe bele is markolt. Finoman elváltam tőle, és az ajkaimba haraptam.

-Imádlak, te, bolond!-suttogtam neki, mire elmosolyodott. Adtam egy utolsó puszit a szájára, és leugrottam róla.

Larry felé fordultam, aki aggodalmasan és félve nézett rám. Oka volt rá, mivel a lehető legbarátságtalanabb arcot vágtam. Elé léptem, komor arccal és belebámultam a szemébe, amiből félelem tükrözött vissza
Majdnem elnevettem magam, de nem estem ki a szerepemből.
Hírtelen megöleltem. Meglepődöttségében ő sem reagált azonnal, persze utána egyből visszaölelt. Sőt, olyan szorosan, hogy majdnem kipukkadtam.

-Istenem Larry, nekem van a  legszerencsétlenebb legjobb barátom. Nagyon szeretlek, te lüke!-vágtam a tarkójára.
Kifújta az eddig benntartott levegőt és elvált tőlem.

-Tényleg ne haragudj, Lou! Sosem venném el a szerelmed, főleg sosem ártanék neked!

-Semmi baj, megértelek, vagyis próbállak. De nincs harag! Imádlak.-odahajoltam és adtam egy puszit az arcára, mire valaki felmordult mögöttem. Hátrafordultam, felemeltem a szemöldökeim és megszólaltam:

-Jól van na! Ne morogj! Te nem csak arcpuszit kapsz, te máshová is kapsz. Szóval, Chill Hazzy, Chill!-mondtam, mire elkerekedett a szeme. Oops! Basszus! Azt mondtam Hazzy! Tuti megutál!

-De édi már ez a becenév.-örült meg. Hú, azt hittem mérges  lesz. -Na, Lou, induljunk, késében vagyunk.-pillantott az órájára.

-Szia Larry, akkor este gyere.-köszöntem el tőle, mire bólintott.

-Szió.-köszönt el Harry is, és beült a kocsiba.

-Sziasztok.-vigyorgott Larry. Gyorsan megölelem és futottam a kocsihoz. Persze Harry szeret szórakozni és rálépett a gázra. 10 méterrel előrébb gurult. Meg próbáltam beülni, de mindig előrébb ment. Hát ez nem igaz!!

-Harry!-visítottam, mire nevetve megállt. -Olyan gonosz vagy.-csuktam be az ajtót és bekötöttem magam. Lebiggyesztettem alsó ajkam és keresztbe fontam a karjaim.

-Tudod, hogy szeretlek, bébi.-elnevette magát újra, és a kezét a combomra csúsztatta. Az ablak felé nézve elmosolyodtam, megráztam a fejem, és egyik kezemmel megfogtam az övét.

----
Sziasztook!

Sry a rövid részért, majd valahogy jóvá teszem! Az lenne a kérdésem, hogy szeretnétek-e Harry szemszögből egy részt?

Puszi😗