Egy új élet felé - Bakudeku [BEFEJEZETT]

27. rész - Három testvér és egy anya

- Elmesélném, hogy most mi lesz veletek, de szívesebben demonstrálnám nektek, kis görcsök - a hangja csikorgott a jéghideg dühtől.

A felettük tajtékzó égi háború ebben a pillanatban ontani kezdet magából a villámzáport.

A fényes égi áldás tényleg a páncélt viselő katonákat célozta meg. Az elfek serege előrelátóan semmilyen fémet nem tartott magánál, csupán a fegyvereiket, de azok markolatát erősen átkötötték bőrrel, hogy véletlenül se csapjon beléjük közvetlenül az eszméletlen erejű elektromosság.

Katsuki füle csengett a közelükben becsapódó villámoktól, de nem törődött vele. Előtte állt a két testvére. Egyiküknek a tőre, a másikuknak a talpa volt nagyon-nagyon rossz helyen. Katsuo teljes testsúlyával ránehezedett Eijiro arcára, és rátaposva átlépett rajta. Kezében a sárkánytörzs jellegzetes szablyáját tartotta, aminek pontos mása az ikertestvérénél volt.

- Bátor és vakmerő szavakat használsz - úgy beszélt mintha lenézne Katsukira. - Mint mindig. De akkor szabad megkérdeznem, hogy mégis miért menekültél el tőlünk? Füled és farkad behúzva?

- Miért vagytok itt? Hiszen végre apánk csak rátok figyelhet. Húzzátok haza a beleteket, és foglaljátok el a székét, amire eddig is úgy állt a faszotok - sziszegte Katsuki, és egy gonosz vigyor kúszott az arcára.

Katsuro megragadta a tőrét, és megforgatta Eijiroban.

- Beszélj velünk tisztességesebben, különben Eijiro meghal. Úgy tűnik, őt még tiszteled valamennyire.

- Előbb tekintem testvéremnek, mint titeket - nevetett fel Katsuki.

Gyorsan ki kellett találnia valamit. Eijiro harcképtelen, és életveszélyben van. Képtelen átváltozni, amíg az a tőr benne van a mágiáját megfagyasztó kristályokkal. Át kell jutnia a testvérein, de ez korántsem volt olyan egyszerű, mint amilyennek tűnt. És ezen kívül, ha ők itt vannak, akkor mások is itt lehetnek.

Katsuo és Katsuro, a legszerencsétlenebbül elnevezett ikerpár hibátlan, másodperc pontos összhanggal rendelkezett. És ennek tetejébe ismerték Katsuki gyenge pontjait.

Neki csupán annyi előnye volt, hogy ezeken a hibákon az elmúlt pár hónapban csiszolni tudott, és ismerte az ikrek gyenge pontjait. A fizikai kizökkentésük szinte lehetetlen volt, de érzelmileg talán meg tudja őket győzni...

- Kivel jöttetek? - morfondírozott el. - Apánkkal? Nem... neki túl sok dolga van. Lefogadom, az a vénasszony a közelben van.

- Sose voltál hülye, Katsuki - sóhajtotta Katsuro, és ő is előhúzta a kardját. - Vissza akar vinni.

- És ti még csak meg se állítjátok? Hiszen esélyetek lenne felkerülni a vezetői posztba. Hihetetlenek vagytok. Engedjétek el Eijirot.

- Azt sajnos nem tehetjük - ingatta a fejét Kasuo.

- Akkor kényszerítelek! - üvöltött fel türelmét vesztve Katsuki, és megiramodott feléjük.

Az ikrek egyszerre emelték fel a fegyvereiket, és egy másodperc alatt kibontakozott köztük a harc.

A többi katona hiába próbált becsatlakozni, távol tartották őket a villámok és a három Bakugo. Aki csak a közelükbe jött, leszúrták, nem érdekelte őket, hogy barát-e vagy ellenség. Katsukinak annyi volt a szerencséje, hogy előre megbeszélték a táborban: A nagyágyúk harcát az elfek nem fogják zavarni, így mindhármuk pengéje csak Todoroki embereit érték.

Katsuki egyszerre küzdött mindkét fiúval, de az ő mozgásuk is kiszámítható, és óraműpontos volt, így viszonylag könnyen ki tudta következtetni a mozdulataikat.