Reign/5.

613 37 0
                                    

JASPER

Megszólalt egy hang, olyan volt, mint a riasztóé csak mélyebb és két másodperc után el is hallgatott. Ez volt a jel, hogy lejárt a fél percünk és indulhatunk befelé. Odaléptem az ajtóhoz, megpróbáltam kinyitni, de zárva volt, így két lehetőség maradt. Vagy berúgom, vagy feltörjük a zárat. Elhátráltam, hogy szerezzek egy kis lendületet a rúgáshoz, de Ender beelőzött, letérdelt és a zárat kezdte piszkálni. Nem telt sok időbe, mire kattanás hallottunk, majd kitárta az ajtót és bent is voltunk az épületben. Átmentünk a raktáron, itt nem volt senki, aztán kiértünk a folyosóra.

- Váljunk szét. - mondtam, mire bólintottak és Ender elindult balra, Huckle pedig jobbra levő szobák felé. Én tovább haladtam előre a folyosón. Már lassan a végére értem, amikor az utolsó ajtó mögül egy srác rontott ki és azonnal támadott is. Az ütései gyorsak voltak, de sikerült kitérnem előlük és visszatámadnom. Beletelt egy kis időbe, mire sikerült magam előtt térdre kényszerítenem, hogy aztán eltörhessem a nyakát. Persze, csak képletesen. - Egy kint. - mondtam, mikor a srác felállt és elkezdett a raktár fele menni.

- Nálam három. - szólt Ender.

- Nálam kettő, de itt még lesznek. - hallottam Huckle-t.

- Jó, ha megvagytok gyertek felfele. - indultam el a lépcsőn, amin alig hogy felértem ketten két oldalról jöttek. Rám tartották a pisztolyaikat, de mielőtt lőhettek volna, visszahátráltam a lépcsőn és én is elővettem a sajátomat. Várnom kellett egy kicsit, mire kifordult az egyik a fal mögül, de gyorsabb voltam és ő esett ki. A másikkal ugyanez történt pár másodperccel később.

- Még egy kint. Megyek utánad.

- Kettő kint. Ender? - kérdeztem, mert nem hallottam a hangját.

- Ó, baszki.

- Mi az? - közben haladtam tovább előre, és benéztem az első ajtó mögé, de itt nem volt senki.

- Kint van, de magával vitte Freddy-t.

- Francba. Még 11-en vannak.

- Megoldjuk. - mondta, miközben beért. Tovább kerestük az embereket, de csak egy valakit találtunk és nem tartott sokáig mire kiesett.

- Hol a fenében vannak ezek? - morgott mellettem Huck.

- Ez csapda. - engedtem le a fegyverem, majd körbe néztem. Egy nő lépett ki az egyik fal mögül és azonnal lőtt is. Nagy erővel oldalra taszítottam Huckle-t, mire neki ütköztünk a mellettünk levő ajtónak, ami erre betört. A szobában négy ember volt ebből kettő szintén pisztolyt fogott ránk, a másik kettő pedig kést tartott a kezében. Oldalra gurultam, majd eldobtam a késem, amivel kiejtettem az egyik fegyverest. Huck elindult a másik felé, így rátámadtam az egyik késesre. Elég kiszámíthatóan mozgott a srác, de azért kaptam tőle pár ütést. A következő próbálkozása elől sikerült elhajolnom, majd megragadtam a karját, kitekertem a kezét és elvettem a kést, majd előre nyúltam volna, hogy megöljem, de akkor lépett be a fegyveres nő. Rám célzott, de kicsit feljebb emeltem a srácot, ezért őt lőtte le. Oldalra pillantottam, ahol Huck már megölte a fegyverest, a másikat pedig egy nagy rakás doboz közé taszította, de az magával rántotta. A nő újra lőtt, Huck pedig felnyomta magát és rádobta a kést, én meg elő rántottam a fegyverem és amíg elhajolt a kés elől épp belelépett a golyóba.

- Ne már! - kiáltott fel, amikor vörösen kezdett világítani az érzékelője. Elengedtem a srácot, Huck végzett a másikkal, így mehettünk tovább.

- Már csak öt.

- A legjobbakat hagyta utoljára. - sóhajtottam. A következő ajtót alig, hogy berúgtam, egy kés repült a fejem mellett falba és oldalról rögtön rám is ugrott valaki, ezzel engem a földhöz szegezve. Behúztam neki egyet és fordítottam a helyzeten, hogy jobban lefoghassam, de hátulról lerántottak róla. Egy pisztoly csövével néztem farkasszemet, de mielőtt meghúzta volna a csaj a ravaszt elhajoltam, a kezénél fogva lerántottam és kiütöttem a belőle fegyvert. Fogást éreztem a lábamon, majd a következő pillanatban már ismét az alatt voltam aki először is leterített, de most ő ütött engem. Kettő jobbost is kaptam, mire sikerült az oldalába térdelnem, így lekerült rólam. A lány már felállt és az elejtett pisztoly felé indult, de lefogtam hátulról, megfordítottam, hogy lássam a pasit is. A lány ficergett a karjaim közt, szabadulni akart, de nem hagytam. Megéreztem, hogy a lábához van csatolva egy kés, így kirántottam azt és a hátán levő érzékelőhöz nyomtam volna, de bevetett egy tipikus női dolgot és megrúgott azon a nem túl kellemes helyen. Így ki tudott szabadulni, de tudtam, hogy nem tétlenkedhetek sokáig, mert akkor kiesek és én nyerni akarok. Le akarom törölni Thessalyn fejéről a vigyort. Egyenlőre ez csak ideiglenesen lehetséges, de később végleg le fogom. A lány mellkason rúgott, ezért ismét a földön találtam magam, de nálam volt a kése. Míg felém térdelt, a közeledő pasit céloztam meg a késsel és eldobtam felé, a kezemet pedig ahogy húztam vissza, a könyökömmel homlokon vágtam a lányt. Fölé kerekedtem, majd úgy tettem, mintha eltörném a nyakát. Kiesett. A kés viszont nem talált célt, a srác ismét rám ugrott ezzel legyűrve a földre. Pont oda, ahova a lány ejtette a pisztolyt. Újfent verni kezdett, de nem hagytam magam, nekem kellett, felülre kerülnöm. Amikor ez sikerült leszorítottam őt a nyakánál fogva és így tartottam erősen, miközben gyorsan a lány fegyveréért nyúltam és lelőttem az egyik férfit akivel Huck küzdött. Megvártam, amíg az alattam levő srác érzékelője pirosra váltott, ekkor elengedtem és leszálltam róla, ő pedig köhögve fordult oldalra. Huckle is épp végzett a másik sráccal, így mehettünk tovább. Már csak Thessalyn volt vissza és a fő csicskája. Huck benyitott a következő szobába, de ott sem volt senki. - Várj! - állítottam meg, mielőtt a következőbe is bement volna. - A tárgyaló. - mutattam a kétszárnyú ajtó felé. - Ott lesznek. - bólintott, majd elindultunk arra. Először megálltunk az ajtó mellett, aztán egyszerre belöktük azt, magunk előtt tartva a pisztolyainkat, de bent itt sem volt senki. Értetlenül fordultam körbe.

- Én ezt nem értem. - túrt a hajába Huckle.

- Hidd el, én sem vagyok előrébb. - mondtam, majd az asztal másik oldalára mentem, ahol volt egy digitális óra. Lassan már hét és fél percnél járt, ami azt jelentette, hogy két és fél percünk maradt. Visszanéztem Huckle-re, aki engem figyelt, de megláttam mögötte az ajtóban Ezra-t. - Hasra! - kiáltottam és lebuktam. Ő azonban nem volt elég gyors és ezáltal ő is kiesett. Megvártam amíg Ezra közel ért hozzám, majd rátámadtam. Ahogy küzdöttem vele rájöttem, hogy kissé alábecsültem őt. Gyorsan mozgott és nagyon hatékony is volt sokáig tartott, mire megtaláltam a gyenge pontját, de még akkor sem tudhattam magam nyerő pozícióban. Másfél perc után sikerült csak kicseleznem úgy, hogy ki is tudtam ejteni. Ez annyit jelentett, hogy egy percem maradt Medora-ra, mellesleg Ezra eléggé kifárasztott. Épp hogy két lépést hátráltam tőle, míg ő szitkozódva elindult kifelé, Thessalyn már jött is be. Furcsálltam, hogy nem volt nála sem fegyver, sem kés.

- Na mi van macsókám, csak nem kifáradtál? - kérdezte, miközben felém lépkedett.

- Csak szeretnéd. - válaszoltam, majd én is megindultam felé és egyből támadtam is. Céltudatos voltam és igyekeztem minél hatékonyabb lenni, de legtöbbször kitért előlem. Egyszerűen nem tudtam kiismerni a technikáját. Igazából eddig semmit, amit csinált. Pedig ez kellett ahhoz, hogy legyőzhessem. Na meg, hogy bosszút állhassak rajta a bátyám haláláért.

- Már csak 15 másodperced van szépfiú. Feladod?

- Soha. - újra neki lendültem, de ahogy hajolt még elértem a karját, így gyorsan magamhoz rántottam és átkarolva a mellkasát lefogtam. A másik kezemmel a nyakához kaptam letéptem róla a láncot. Ekkor megszólalt ugyanaz a riasztó hang, mondván lejárt az időnk. - Ehhez mit szólsz? - kérdeztem, miközben elé tartottam a láncot.

- Hogy vesztettél. - emelte fel ő is a kezét, amiben ott volt a medál, aminek a láncon kellett volna lógnia. Tényleg vesztettem. De legközelebb ő lesz az, aki alul marad.

Relentless GoddessWhere stories live. Discover now