14★Régi ismerősök ☆

273 38 19
                                    

Peter Quill/ Űrlord szemszög

Negyed órámba telik, mikorra sikerül kidörzsölnöm a pilótaülésemből, Indigo vérét. Tizenöt perc, amit sokkal hasznosabb dolgokkal is eltölthettem volna, mint azzal, hogy ezt csináljam – mondjuk azzal, hogy megállás nélkül szidtam volna azt a szipirtyót. Miért olyan nehéz normális lányt találni ebben a rohadt univerzumban? Sok lánnyal akadt már dolgom az életem során, de mind közül Indigo viszi eddig a csúcsot. Mégis mit képzelt mikor ellopta a Milánót? Az én Milánómat, akit soha senkinek nem engedtem meg, hogy vezesse. Még csak a pilótaülésbe sem engedtem másnak beleülni! A walkmanemről pedig már nem is beszélek. Mordály csak egyszer fogta meg a tudtam nélkül, akkor is majdnem megharaptam. A csaj az összes szabályomat megszegte, és még csak bocsánatot sem kért, és akkor ezek után legyen bűntudatom, amiért olyan buta voltam vele. Megérdemelte! Amióta megjelent, azóta nincs életem. Csak a kabátomat sajnálom, hogy nem adta vissza – na meg persze a walkmanemet. Az eszem megáll, hogy képes volt azt is elcserélni. A walkmanem, ami az utolsó emlékem volt az anyámtól. Úgy vigyáztam rá mint az életemre, erre jön egy ilyen kis suttyó, és elveszi tőlem.

Reménytelenül ülök le a pilótaülésbe, majd csúszok le annyira, hogy szinte már fekszem. A csend, ami körbevesz, percek alatt éri el nálam azt, hogy gondolkodjak a történteken. Alapjáraton nem vagyok én ilyen seggfej, pláne nem csajokkal. De Indigo, mintha direkt hergelne, hogy kihozza belőlem a rosszat. Mondjuk akkor sem kellett volna így ráförmednem, hiszen tényleg igaza van, nem Ő akarta azt, hogy elrabolják. Úgy ahogy én sem, de megtörtént és együtt kell élnem ezzel. Idővel majd megszokja, hogy a galaxis az otthona. Mondjuk egyedül elég szívás lesz beilleszkednie, miközben süt róla, hogy a Földről való.

Megdörzsölöm a szemeimet. Ahelyett, hogy állandóan veszekszem vele, talán jobb békét kötni vele.Nem, kivan csukva, nem bírom Őt! Állandóan csak bánt, és lopja a cuccaimat, és még a Milánót is tönkre tette! Mondjuk én sem vagyok egy szent, ugyanis zuhantam már le a hajómmal, de azért ennyire nem törtem szét. Indigo ügyes lány, boldogulni fog egyedül, verekedni is tud szóval nincs oka panaszra.

Felállok az ülésből, és egyenesen a hajó gyomrába veszem az irányt, hogy tudjak magamra venni egy másik kabátot. Ahogy elmegyek az étkező asztalom előtt – ami inkább néz ki egy lomtárnak, mint étkezőasztalnak – megakad a szemem a walkmanemen. Hogy került ez ide? Közelebb megyek, és óvatosan megfogom és alaposan megvizsgálom. Egy karcolás nincs rajta, pont úgy fest mint mikor utoljára láttam.

Szóval Indigo mégis megoldotta. És még a Fleetwood Macet is ismeri!Én pedig elkergettem. Talán mégiscsak bunkó vagyok, amire nem kellene, hogy büszke legyek. Az sem lenne hülyeség ha utána mennék, és bocsánatot kérnék amiért azt mondtam, hogy semmit nem tud megoldani.

Úgy döntök, hogy a Milánó megjavításával lesz még elég időm foglalkozni, így inkább Indigo megkeresésére indulok. Na nem azért, hogy segítsek rajta, inkább csak távolból fogom figyelni, hogy mibe keveri már megint bele magát. Mert belekeveri, ugyanis a lány úgy vonzza a bajt, mint én az űrcsajokat.

Fosztogató dzsekimet magamra kapom, ami szinte a földig lelóg, az övembe pedig becsatolom a walkmanem, aminek fejhallgatóját a nyakamra teszem. A walkmen mostantól mindig a szemem előtt lesz, ugyanis nem kockáztatom meg még egyszer, hogy valaki elvegye tőlem.

A Tudattér az utolsó látogatásom óta semmit nem változott. Már csak a Gyűjtőbe kellene belefutnom, és már kezdődhetne is a nosztalgia parti. A Milánót nem merem rendesen megnézni közelről, ugyanis félő, hogy sokkot kapnék a látványtól. Így lassan gyalog, megindulok a koszos utcákon. Senki még csak figyelembe sem vesz, ugyanis mindenki elvan foglalva a maga is dolgával. Mindig is veszélyes helynek tartottam ezt a bolygót, amit messze el is kerülök. Nincsenek valami jó emlékeim innen.

Awesome Mix | Peter Quill / Star  - Lord ff [BEFEJEZETT]Onde histórias criam vida. Descubra agora