꧁Fogságban Tartva꧂ [H.S] [1. ÉVAD BEFEJEZETT]

24. Fejezet.

-Mi történt vele?- Kétségbeesetten néztem rájuk. 

-Igazából azt reméltük, hogy te tudod.- Felelte Jeff. 

-Én? Honnan tudnám?- Leejtettem a telefonomat, majd pedig felvettem. 

-Ahogy elnézem, nekem mégsem kellett volna jönnöm. Szerintem nem kell rábeszélni a segítségre Lauren-t.- Jegyezte meg Thomas.

-Ne butáskodj! Örülök hogy itt vagy!- Odamentem hozzájuk és átöleltem. -Mit lehet róla tudni?-

-Jöjjenek beljebb!- Intette be őket Susan. -Nem kell hallaniuk a kíváncsiskodó szomszédoknak a témát. Kérnek kávét?- Becsukta az ajtót, a srácok meg egymásra néztek. 

-Kérnénk. Köszönjük!- Felelte Jeff, közben leült a fotelbe, velem szembe. Thomas pedig mellém a kanapéra. 

-Még a mi kávénk is itt van Lau! Bent hagytad a mikróban.- Emlékeztetett Su. 

-Ne is csodálkozz. Teljesen kiment a fejemből a levél miatt.- Dörzsöltem meg az arcomat. 

-Milyen levél miatt?- Kiváncsiskodott Jeff. 

-Még az eljövetelem napján kaptam egy levelet Harry-tól, aminek a létéről ma szereztem tudomást.- 

-Megnézhetném? Talán az lehetne egy kiinduló pont.- Vágta rá. 

-Mert mi történt Harry-vel?- Felálltam hogy kihozzam a szobából az írottakat, majd vissza caplatva a kanapéhoz, áthajolva a dohányzó asztalon, odaadtam neki borítékostúl, végül ismet leültem.

-Most már két hete hogy elment. Nem mondott semmit, csak annyit hogy majd jön. Azt gondoltam talán ide jött. Előtte mondtam neki hogy ne csináljon hülyeséget, mert felhozta a vallomás tételes témát. Látszólag sikerült lebeszélnem róla. Gondoltam ennyi pihenő elég kell hogy legyen neki, de Thomas elmondta a napokban, hogy te úgy jöttél el a villából, hogy megszakítottál minden létező kapcsolatot Harry-vel. Szóval már nem tudom mire gondoljak, merre lehet.- Elmesélte, utána pedig elolvasta a levelet. -Basszus! Már tudom mire készül!-

-Mire?- Kérdeztük egyszerre Susan-el. 

-Szerintem össze akarja hívni a sajtót valahol, és úgy adja fel magát, meg persze minket.- Idegesen lerakta a papírt a kezéből, az asztalra. 

-Jaj ne!- Fújtattam. -Minket?- Vontam fel szemöldököm. 

-Persze. Már te is benne vagy Lauren!- 

-Hogy mi van?- Akadtam ki. 

-Az egy dolog hogy akaratod ellenére tartottunk a villában, de miután eljöttél, nem adtál magyarázatot semmire sem a médiának. Azóta pedig eltelt egy hónap is, és nem mentél feladni minket. Szóval benne vagy!- Adta tudtomra. -Szerintem csak ez tartja fenn Harry-t. Azon agyalhat hogy hogyan adjon fel mindent úgy, hogy neked ne legyen bajod belőle!- 

-Ha igazad van, akkor ebből most egy kis időt nyertünk! Már csak azt kell kitalálni, hogy hol akarja összehívni a média kutyákat.- Gondolkodóan meredtem a kávéra, amiket lerakott elénk Susan. 

-Ötletem sincs!- Nyögte be Jeff. 

-Köszönöm!- Szólalt meg Thomas, miután megkapta a kávéját, végül leült a másik oldalamra a barátnőm. 

-Basszus!- Mindent tudóan vágott közbe Jeffrey. -A fehér ház! Pontosan holnap lenne ott egy fellépése. Ő lenne a sztár vendég egy jótékonysági party alkalmából.- 

-Úristen! Ez biztos?- Döbbentem le. 

-Hát gondoljátok bele. Ott lenne minden pletyka vadász!- Vágta rá Thomas.

-Teljesen igaza van!- Vágta rá Susan. 

-Van benne ráció! Ha megbocsátotok, nekem most telefonálnom kell.- Felállt Jeff. 

-Nyugodtan intézd el az én szobámban!- Mutattam az ajtóra. 

-Köszönöm!- Habozás nélkül betért a helyiségbe, én pedig sóhajtottam egy nagyot. 

-Istenem Harry!- Kezeimbe temettem arcomat, mindenbe belefáradtan. 

-Nyugi! Minden rendben lesz!- Simogatta meg a hátamat Susan. 

-Jaj de illetlen vagyok!- Szólalt fel Thom, és felállt kezét nyújtva Susan-nak. -Az én nevem Thomas Gren. 

-Az enyém Susan Baker.- Kezet ráztak. 

Tíz perc után visszatért közénk Jeffrey, egy kicsit megkönnyebbűlt arccal. 

-Na kész is!- Nyomkodta telefonját. 

-Nos?- Néztem rá. 

-Énekelni fogsz! Így fogsz tudni bejutni velem a fehérházba.-

-Hogy micsoda??- Felálltam. -Én énekelni? Na ne röhögtess!- 

-Pedig de!- Nézett fel rám, és zsebre vágta a telefonját. -Harry-től tudom, hogy szép hangod van. Lebeszéltem az egyik jótékonysági szervezővel, hogy még Harry színpadra lépése előtt, énekelhess. Ez tökéletes is, mert amíg te lefoglalod az ott lévő embereket, addig én tudok beszélni Harry-vel, feltűnésmentesen!- Magyarázta.

-Hát én biztos hogy nem fogok énekelni!- Vágtam rá. -Énekeljen Susan!- Mutattam rá. 

-Hogy mi?- Akadt ki barátnőm. -Nem! Igen is te fogsz énekelni Lauren!-

-Most már csinálhatsz bármit! Már tudnak rólad, hogy velem fogsz megjelenni az estélyen.- Közölte Jeffrey. -Na de sietnünk kell! Kevés az idő, nekünk pedig irdatlanul sok az elintézni valónk. Dalszöveg írás, betanulás, ruha, egyebek. Szóval hajrá!- Összecsapta tenyereit. 
Te jóságos atyaúristen!