𝐡𝐨𝐩𝐞

𝐭𝐡𝐢𝐫𝐭𝐲- 𝐟𝐢𝐟𝐭𝐡

𝐇𝐎𝐏𝐄

- Biztos nem jössz? - kérdezi Lily, miközben elindul lefelé a lépcsőn.

Rövid, világoskék ruhát visel, ami remekül passzol szőke tincseihez. Hozzá képest úgy nézek ki, mint egy útszéli a fekete melegítőmben és a hozzá felkapott ujjatlan topban, felkontyolt hajjal, smink nélkül. Igen, látszik, ki megy ma bulizni kettőnk közül.

- Biztos - bólintok. - Ma nem vagyok bulizós hangulatban, inkább itt maradok és megnézek valami filmet - teszem hozzá, ugyanis okulva a múltkori partin történtekből a mostanit inkább kihagyom.

- Szívesen maradok veled - ajánlja fel azonnal, mire megrázom a fejem.

- Dehogy, nem kell. Olyan csinos vagy, menj, élvezd ki az estét a pasiddal. Na meg a többiekkel - teszem hozzá, Lily pedig halkan felnevet.

- Oké. De ha nagyon unnád magad, hívj, és rohanok haza. Vagyis inkább botladozom ezeken a sarkakon, de a lényeg, hogy jövök - teszi hozzá, és fájdalmasan grimaszolva pillant a cipőkre.

- Rendben - nevetve magamhoz ölelem, ő pedig ezt kihasználva a vállamra támaszkodik, hogy belebújjon a fehér csodákba.

- Soph is jön? - kérdezi, és a tükörbe pillantva utoljára leellenőrzi a kinézetét, ami persze most is kifogástalan.

- Igen, megtiltottam neki, hogy kihagyja. Nem akarom, hogy miattam kimaradjon a buliból, érezze csak jól magát. Meg persze Mike is biztos hiányolná - kacsintok Lilyre, aki azonnal veszi a lapot, és cinkosan visszamosolyog.

- Majd ügyelek rá, hogy sokat legyenek együtt.

- Helyes - bólintok. - Na menjetek, érezzétek jól magatokat - felkapom a fejem, ahogy a konyhából meghallom a többiek hangját.

Belépve látom, hogy Sophie Mike mellett álldogálva beszélget a sráccal, aki kezét lazán a barátnőm derekán tartja, ezzel jelezve, kihez tartozik. Mosolyogva figyelem őket, majd miután Logan és Jackson is csatlakoznak a kis csapathoz, Soph hozzám lépve szorosan átölel.

- Nem baj, hogy... - kezd bele, de nem hagyom, hogy befejezze.

- Nem, nem baj. Menj, szórakozzatok csak - biccentek Mike felé, mire Soph nevetve megrázza a fejét.

- Azt mondta, ma el sem engedi a kezem - súgja a fülembe.

- Nagyon örülök - húzom magamhoz egy ölelésre, mielőtt kinyitom a bejárati ajtót, és valósággal kilököm rajta.

- Vigyázz magadra, oké? - pillant rám Logan.

- Könyörgöm, tizennyolc vagyok, megleszek néhány óráig egyedül - megforgatom a szemem.

- Oké, oké - teszi fel a kezét védekezőn, majd maga elé engedve a lányokat elindulnak a kocsik felé.

A sort Dean zárja, aki csak egy futó pillantást vet rám, de nem mond semmit. A múltkori este óta, ami ivászatba és részeg csókolózásba torkollott, nem igazán beszélünk, inkább levegőnek nézzük egymást. Ez most sincs másképp, így sóhajtva csukom be mögötte az ajtót, és lehunyva a szemem nekidöntöm a hátam. Kifújom a benntartott levegőt, és miután kissé megnyugszom, bemegyek a nappaliba.

✧

Végül egy romantikus filmet választok, és elindítva a tévén kényelmesen elhelyezkedem. Kibontok egy zacskó chipset is, és a rágcsálnivalót eszegetve figyelem a képernyőn zajló történéseket.

Már csak tíz perc van hátra a filmből, mikor egy kocsi hangját hallom odakintről, azonban nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget, hiszen bárki járhat erre. A motorzúgás elhal, én pedig ismét a filmre fordítom a figyelmemet, ahol a párocska épp egy szakításon megy keresztül.