𝐡𝐨𝐩𝐞

𝐞𝐥𝐞𝐯𝐞𝐧𝐭𝐡

𝐇𝐎𝐏𝐄

Másnap reggel a telefonom csörgésére ébredek. Ásítozva kinyitom a szemem, és az erős fényben hunyorogva, morcosan nyúlok a rezgő készülékért. Természetesen tegnap éjjel elfelejtettem behúzni a sötétítő függönyöket, ezért nagyjából megvakulok, mire végre felveszem a telefont.

– Hali! – hallom meg Sophie vidám hangját, ami mindig jobb kedvre derít, de most legszívesebbem lecsapnám a telefont, amiért felébresztett.

– Hmpf – nyöszörögve a párnába fúrom a fejem, és egyhamar nem is áll szándékomban felemelkedni onnan.

– Neked is jó reggelt! – nevet fel a legjobb barátnőm, mire morcosan nézek bele a kamerába.

Természetesen nem elég a sima hívás, szükség van arra a hülye videóra is, mikor még félig alszom. Nem mintha zavarna, hogy nézek ki, látott már ennél sokkal rosszabb állapotban is, de ilyenkor bőven elég lenne csak hallani, ahogy pörög, látni már túl sok. Komolyan nem értem, hogy van ennyi energiája.

– Bocs, felébresztettelek?

– Szerinted?

– Hű, de morgós ma valaki! – Soph továbbra is vihog, mire csak bosszúsan felülök az ágyban, és ásítva beletúrok kócos hajamba.

– Mi a helyzet veled? – kérdezem.

– Hope, még mindig te mentél el egy két hónapos turnéra három dögös pasival és a mostohatesómmal – utal arra, hogy minden alkalommal felőle érdeklődöm, ahelyett, hogy magamról mesélnék.

– Ki mondta, hogy Dean nem dögös? – szalad ki a számon, majd azonnal az ajkamba harapok, mikor rádöbbenek, mit is mondtam.

– Hogy mi? – visít fel Soph a kamera másik oldalán, mire kínosan mosolyogva hunyom le a szemem.

– Hope, elkérhetem a... – nyit be Lily kopogás nélkül a szobába a pótkulccsal, amit még tegnap kért el, mert nála elromlott a hajszárító, és nálam szedte rendbe szőke tincseit.

Azonnal elhallgat, mikor észreveszi a kezemben tartott telefonom, és hogy éppen beszélek valakivel.

– Bocs, zavarok? – kérdezi bizonytalanul, és már fordul is vissza, hogy magamra hagyjon, mikor a kamera túloldalán Sophie vadul megrázza a fejét.

– Várj! – szólok Lily után, aki kérdőn néz hátra. – Van... van kedved maradni egy kis lányos csevegésre? – kérdezem, úgy gondolva, itt az ideje, hogy a két lány megismerje egymást.

Lily arca azonnal felderül, és hevesen bólogatva lehuppan mellém az ágyra. Hozzám bújik, mire felé fordítom a telefont, így szembetalálja magát a kíváncsian figyelő Sophieval.

– Szia! – köszön a legjobb barátnőm. – Sophie.

– Szia, Lily vagyok – mosolyog rá a lány, majd egy pillanatra beáll a kínos csend, amit aztán Lily igyekszik megtörni. – És, miről maradtam le?

– Nem sokról – vonok vállat.

– Ó, dehogynem! – kiált fel Soph. – Mégis mikor akartad elmondani, hogy bejön neked a mostohatesóm?

– De nem jön be! – tiltakozom azonnal, de egyik lány sem figyel rám.

– Miért, ki a mostohatesód? – kérdezi értetlenül Lily.

– Dean – vágja rá Sophie, mire a szőke lány szeme kikerekedik.

– Neked tetszik Dean? – fordul felém tátott szájjal.