𝐡𝐨𝐩𝐞

𝐬𝐢𝐱𝐭𝐞𝐞𝐧𝐭𝐡

𝐇𝐎𝐏𝐄

Néhány órával később már a hátizsákommal a vállamon igyekszem a lift felé, zsebemben a VIP belépőjegyemmel a srácok ma esti koncertjére. Reggel óta a fürdőben elhangzottak járnak a fejemben, azonban hiába gondolkodom már hosszú órák óta, nem jutottam előrébb, ez pedig borzasztóan zavar.

A felvonóhoz érve megnyomom a hívógombot és kissé idegesen toporogva várom, hogy kinyíljanak előttem az ajtók. Miután ez megtörténik, belépek az apró helyiségbe és a lift megindul lefelé.

Még egyszer utoljára megnézem magam a liftben lévő tükörben és megigazítom magamon a farmersortomat és a fekete trikómat, végül pedig a barna tincseimet fogom össze rutinosan, szinte pillanatok alatt egy szorosabb kontyba. Kilépve a lobbiba azonnal Lily keresésére indulok, azonban hiába forgolódom, sehol sem látom a szőke lányt.

Már épp kivenném a táskámból a telefonomat, hogy felhívjam őt, mikor a következő pillanatban valaki szó szerint a nyakamba ugrik. Nem nehéz kitalálni, ki az illető. Az édes parfümillat azonnal megcsapja az orrom, ahogy a két kar még szorosabban fonódik körém, elérve, hogy alig kapjak levegőt.

- Lily - nyögöm ki nagy nehezen.

- Ki más? - vigyorog rám elégedetten, miután úgy ítéli meg, már elég ideig fulladoztam szoros ölelésében, és végre elenged.

- Kész vagy? - kérdezem, és Dean egyre közeledő viszontlátása miatt kissé idegesen nyúlok ismét a kontyomhoz, ami szerencsére túlélte Lily támadását.

- Persze, mehetünk - bólint, majd még egyszer megölel, amit ezúttal örömmel viszonzok, hiszen most nem fenyeget az oxigénhiány veszélye.

Ezt követően a mellette álló fotelből felkapja az apró hátizsákját, amiben a telefonján és esetleg egy csomag zsepin kívül más el sem fér, majd a nyakába akasztja az enyémmel megegyező belépőt.

- Jack most írt, már végeztek a beállással és épp öltöznek, szóval majd menjünk az öltözőkhöz. A tömeget nagyjából egy óra múlva kezdik beengedni, akkor mennek fotózkodni a VIP- sekkel, de addig szabadok.

- Akkor menjünk - mosolygok a szőke lányra, aki viszonozva azt belém karol, és kikerülve a lifthez siető londinert elindulunk a kijárat felé.

- Reméljük, nem lesz itt sok fotós, Martin szerint a legtöbben már letudták a mai anyagot a srácok távozásával, de azért soha nem lehet tudni - motyogja Lily, mikor a forgóajtóhoz érve óvatosan kinéz az utcára.

Ahogy látom, szerencsénk van, és a paparazziknak ezúttal épp máshol van dolga, és nem mi jelentjük számukra a legfontosabb fotóanyagot. Az utcán csak ártalmatlan járókelőket látunk, így megkönnyebbülve sétálunk ki a fehér kövekből készült épület elé, ahol körbefordulva kezdjük keresni az autót, amit Martin külön nekünk intézett, hiszen a többiek már mind a koncert helyszínén vannak.

Végül észrevesszük a tőlünk néhány méterre várakozó fekete kocsit és elindulunk felé. Miután beszállunk, a sofőr rögtön az aréna felé veszi az irányt, én pedig kissé zavartan fordulok a mellettem ülő Lily felé.

- Lehet egy kérdésem? - pillantok a szőke lányra, aki bólogatva szenteli ismét nekem a figyelmét.

- Persze.

- Szóval... téged nem zavar, hogy Jack híres? Mármint a sajtó állandó figyelme, a rajongók, a koncertek és a turnék... nem nehéz így kapcsolatban lenni?