A Nagyúr lánya, Sabrina Denem-Dursley a Roxfortba érkezve apja csínyeit próbálja megakadályozni. Voldi sosem tud haragudni egyszem lányára, de egyikük sem adja fel céljait. Sabrina még a Kis Kiválasztottal, Neville Longbottommal is összebarátkozik...
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Hagrid szinte azonnal ajtót nyitott a kopogtatásra. Ott állt szemtől szemben velük, kezében lövésre kész nyílpuskával. Agyar vadul csaholt mögötte.
- Ó - dörmögte Hagrid meghökkenve, mikor felismerte a látógatóit. Leeresztette a fegyverét, és a gyerekekre meredt: - Ti meg hogy kerültök ide?
- Minek a nyílpuska? - kérdezte Harry, és belépett a kunyhóba.
- Semmi... nem érdekes - motyogta Hagrid. - Azt hittem... nem számít... Üljetek le... Csinálok teát...
- Nem szükséges, úgyse fogunk sokáig időzni - intette le Brina, mikor az összezavarodott vadőr a vízforraló kannával lelocsolta a tüzet, ami kis híján kialudt. Ez után egy ügyetlen mozdulattal össze is törte a teáskannát.
- Jól vagy, Hagrid? - ráncolt a homlokát Ron.
- Igen, igen... majdnem el is felejtettem, Ron! Itt a fasírt, amit félretettem neked! - sürgölődött a vadőr.
- Hallottad, mi történ Hermionéval? - hadarta Neville.
- Ó igen, hallottam - felelte az óriás elfúló hangon és idegesen az ablak felé pislogott. Eközben épp a fasírtot akarta a tányérra rakni, mikor kopogtattak az ajtón. Hagrid kezéből kiesett a tányér, a gyerekek pedig rémülten összenéztek, és magukra rántották a láthatatlanná tévő köpenyt. Visszahúzódtak az egyik sarokba, mire Hagrid magához vette az egyik nyílpuskát, és ajtót nyitott.
- Jó estét, Hagrid.
Dumbledore volt az. Komor arccal belépett a kunyhóba, s nyomában megjelent egy másik, furcsa külsejű alak is. Az idegen termetű, pocakos férfi volt, kócos, szürke hajjal és a szüntelenül aggódó emberek ábrázatával. A ruhadarabok egészen különös gyűjteményét viselte: hajszálcsíkos öltönyt, skarlátvörös nyakkendőt, hosszú, fekete köpenyt és hegyes, lila csizmát. Hóna alatt halványzöld keménykalapot szorongatott, mintegy kiegészítve az undorító egyveleget.
- Ez apa főnöke - súgta Ron. - Cornelius Caramel, a mágiaügyi miniszter!
Brina vetett egy szemrehányó pillantást Ronra, aztán nemes egyszerűséggel befogta a száját, hogy elhallgattassa. Már így is annyira össze kellett préselődniük, hogy mind a négyüket eltakarja a köpeny, hogy édes mindegy volt, hogy egy fokkal kellemetlenebb-e a helyzet.
