Tudsz titkot tartani?

V./2. Pálesz és párkapcsolati tanácsadás

- Te mit üvöltözöl itt az éjszaka közepén? - szűrődött ki az egyik szobából Harry ingerült hangja. 

- Csak nagyon rosszat álmodtam - felelte Ron zaklatottan, mire Brina csak vigyorogva folytatta útját fölfelé a lépcsőn, Pitonnal a nyomában.

- Igen, na és mi a faszt álmodtál? - kérdezett vissza Harry, beletörődve, hogy már úgysem tud visszaaludni.

- Azt, hogy itt van Brina - felelte a Weasley-fiú, mire a lány, akit mintha csak megidézett volna, kis híján elröhögte magát. Felnézve Perselusra, látta, hogy az ő szája sarkában is mosoly bujkál. 

- Igazán? És ezért képes voltál fölkelteni? - panaszkodott Harry. 

- De álmomban azt mondta, itt van Piton is - felelte Ron.

- Na jó, mondjuk akkor az tényleg szar álom volt - vágta rá a Potter-fiú, mire az említett professzor felhorkant. Brina ezt még mulatságosabbnak találta, és a szájára kellett szorítania a kezét, hogy ne nevessen fel. Ekkor már a lépcsőfordulóban voltak, és szemtanúi lettek annak, ahogy az egyik szomszédos szobából nem más ront ki, mint a pizsamás Fred Weasley. 

- Ki a bánatos... - tépte fel Harry és Ron szobájának ajtaját. - Mi a faszt üvöltöztök? Hát nem lehet aludni tőletek baszdmeg! - ordított rá a két fiúra. 

- Bocs, csak rosszat álmodtam - vágta rá Ron zaklatottan.

- És ki a faszomat érdekel? Inkább menjél, aztán álmodd tovább! - válaszolta csípőből Fred.

- Fred, kussoljál már! - csendült fel az egyik, szintén ezen a folyosón lévő szobából Bill ordítása. Ekkor már Perselus és Sabrina is a folyosóra ért, bár a háttal álló Fred nem vette őket még észre.

- Most akkor mit csináljak? - hangzott fel Ron panaszos baritonja. 

- Gyere és feküdj be mellém, cica! - szólalt meg Brina csábosan, mire egyszerre több dolog is történt. Fred vigyorogva hátrafordult, Piton a szemét forgatva összefonta maga előtt  a karjait, Ron pedig a bátyját szinte fellökve rohant ki a szobából, és olyan lendülettel ölelte magához a lányt, hogy még a padlóról is felemelte. 

- Tudod, rettentően hiányoztál, Brina - fakadt ki Ron csillogó szemmel, mikor letette a lányt a földre. 

- Nekem te nem - vigyorodott el Sabrina, még mindig a fiúba kapaszkodva félig-meddig. - Sőt, tulajdonképpen vérlázítóan hűtlen voltam hozzád, ugye jól mondom, Piton professzor? - kacsintott a bájitaltanprofesszorra. - De mit számít, hiszen téged már úgyse érdekellek... - szavalta drámaian. 

- Honnan veszed, hogy már nem érdekelsz? - ütközött meg Ron összezavarodott arccal. Fred röfögve felröhögött, és miután intett egyet a lánynak, már ment is vissza a szobájába aludni. 

- Miért? Talán megcsókoltál már? - vonta fel a szemöldökét kihívóan a lány, mire Ron is észbekapott, hogy csak ugratják. Ismét felkapta az immár nevető Brinát, és ezúttal meg is csókolta. A lány szinte nyersen csókolt vissza, nem a benne lévő szenvedély miatt, hanem azért, mert csak így tudta elhallgattatni a kételyeit. Piton hangja szakította félbe őket, mint aki pontosan belelát a lány fejébe, habár az okklumentáció-bűbáj miatt ez lehetetlen volt.

- Nem szívesen zavarom meg a szerelmeseket, de azért kísértem el Dursley-t, hogy megmutassam neki a szobáját - szólt Perselus erélyesen. Brina arcába pofonként csapódott a vezetékneve, amin Piton szólította. Tudta, hogy a többiek előtt nem fogja tegezni, de akkor is rossz volt hallani. 

- Halálra rémít ez a fickó - motyogta Ron Brinának, pedig nyilvánvaló volt a tény, hogy még így is meghallja az érintett, aki suhogó talárral indult el a folyosón, nyomában a két, egymás kezét fogó fiatallal. Harry hallhatóan visszaaludt, mivel hangos horkolás hallatszódott ki a Ronnal közös szobájukból.