A Nagyúr lánya, Sabrina Denem-Dursley a Roxfortba érkezve apja csínyeit próbálja megakadályozni. Voldi sosem tud haragudni egyszem lányára, de egyikük sem adja fel céljait. Sabrina még a Kis Kiválasztottal, Neville Longbottommal is összebarátkozik...
A mardekárosok levonultak a bejárati lépcsőn, és felsorakoztak az ajtó előtt. Hűvös, tiszta este volt, lassan már feltűnt a Tiltott Rengeteg fái közt a hold.
- Mindjárt hat óra - lelkendezett Millicent. - Mariust fel fogjátok ismerni úgyis, neki van a legszebb haja! Majd bemutatlak neki titeket, biztos imádni fogjátok!
- Igen, jöhetne is már - morogta Brina, aki lassan átfázott már, de a kastélyparkban még mindig nem látták semmi nyomát a mozgásnak.
- Biztos valami botrányos belépőre készülnek - dünnyögte Pansy.
- Lám csak! - kiáltott fel ekkor Dumbledore, aki a leghátsó sorban állt, a többi tanár között. - Ha jól látom, közeledik a Beauxbatons delegációja!
- Hol? - hallatszott innen is, onnan is a kérdés, s a diákok ahányan voltak, annyifelé tekintgettek.
- Ott! - kiáltotta egy fiú, a Tiltott Rengeteg felé mutatva.
A mélykék égen valóban közeledett valami - méghozzá nem is lassan. Ahogy közelebb ért, ki tudták venni, hogy az egy halványkék lovaskocsi. Az égi tüneményt tucatnyi, elefánt méretű szárnyas ló húzta. Mikor földet értek, a legmagasabb nő szállt ki belőle, akit valaha is láttak. Őt világoskék selyemtaláros diákjai követték, akik láthatólag reszkettek a hidegtől.
- Megmondtam, hogy nem bírják ki, hogy ne vágjanak fel - sóhajtotta Pansy a szemét forgatva.
- Kíváncsi vagyok, ezek után a durmstrangosok mivel érkeznek... - jegyezte meg Brina.
Dumbledore, és a Beauxbatons igazgatónője, aki mint megtudták, Madame Maxime névre hallgatott, vidáman elcsevegtek, amíg a diákok egyre türelmetlenebben várakoztak a hidegben, ami a sötétedéssel együtt fokozódott.
- Ti is halljátok? - kérdezte egyszer csak Tracey.
Brina a fülét hegyezte. Valahonnan a sötétből távoli, furcsa zaj szűrődött feléjük: tompa morajlás és zúgás keveréke.
- A tó! - kiáltott fel Adrian. - Nézzétek a tavat!
Egyre nagyobb hullámok mosták a partot, azután a tó közepe egyszercsak örvényleni kezdett, és előbukkant egy hajótest. Alig egy perccel később már le is horgonyzott, és palló csapódott a partnak. Millicent izgatottan rángatta barátnői karját, hogy figyeljék a kiszálló diákokat. Brinának őszintén szólva mindannyian ugyanúgy festettek, széles tömbszerű sziluettjükkel. Már azt hitte, egy iskolányi Crak és Monstro érkezett, mikor észrevette, hogy szőrrel borított bundaköpenyük miatt tűnnek ilyen masszívnak.
- Nézzétek! Nézzétek, ott van! Karkarov mellett! - sivította Millicent, vad karmozdulatokkal szemléltetve nekik barátja tartózkodási helyét. A Durmstrang igazgatója mellett valóban ott állt egy feltűnően alacsony fiú, akinek arca olyan szép volt, akár egy porcelánbabáé. Hosszú, hullámos haja aranybarnán terült szét a bundaköpenyén.
- Brina, ez Krum! Ez Krum! - lelkendezett Tracey. A Karkarovhoz lépő fiú valóban a híres kviddicsjátékos volt. A tömegen izgatott suttogás futott végig, ahogy mindenki észrevette őt.
Azonban Brinának máson akadt meg a szeme. A Viktort követő alak arcát még ilyen távolságból sem tudta összetéveszteni senkiével. Ugyanaz a srác volt, aki a Világkupán kimentette őt a tömegből.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
