Tudsz titkot tartani?

IV./7. Ússzunk a jég alatt

Karácsony első napjának reggelén mindannyian el voltak foglalva az ajándékaik bontogatásával, délután pedig Brina lement Neville, Ron, Hermione és az ikrek társaságában hógolyózni az udvarra. Öt órakor aztán Hermione szólt nekik, hogy felmegy a kastélyba, készülődni a bálba. 

- Három órán át akar öltözködni, vagy mi? - nézett hüledezeve a lány után Ron. - Azzal a Krummal megy, igaz? - fordult Brina felé.

- Majd meglátod - vont vállat a mardekáros titokzatosan mosolyogva. Ron eközben figyelmetlenségéért meg is fizetett, mivel George egyik hógolyója fültövön találta. - Jut eszembe, lassan nekem is mennem kell...

- Ne már! Itt hagysz ezekkel?! - nyúlt a lány után, de az már elindult a kastély felé. - Kivel mész? - kiáltotta utána, de Brina csak sokat sejtető mosollyal visszanézett rá a válla fölött, és besurrant a tölgyfa ajtón. 

A hálótermükbe érve észre kellett vennie, hogy a többiek már mind fel vannak öltözve. Millicent piros selyemből készült dísztalárba bújt, Tracey-n sötétkék dísztalár volt, Pansy-n egy fodros-bodros halványrózsaszín, Daphne-n pedig egy krémszínű, csipkés darab díszelgett. 

- Épp időben, Brina! - szólt oda neki Millicent, aki Tracey sminkjét készítette el éppen. Pansy Daphne hajába font gyöngyöket ezzel egyidőben. 

- Addig örüljetek, amíg meg nem látjátok a ruhám! Aztán irigykedhettek - kacsintott rájuk, azzal elővette a mugli estélyit az utazóládájából, ahol ezidáig pihent, csakis erre az estére várva. Brina maga elé tartotta a méregzöld ruhadarabot, mire Pansy hitetlenkedve fordult felé:

- Na elmész te a búsba! Mindjárt muglinak állok! 

- Takarodj már, és még föl se húztad! Na akkor hogy fog festeni - álmélkodott Millicent is, kezében még a púderes ecset is megállt. 

Brina vigyorogva öltötte fel a ruhát. Az 'A' vonalú szoknyarésze tüllből készült, és a földet súrolta mögötte, akárhányszor csak lépett egyet. A felső része csipke volt, szív alakú dekoltázzsal. A pántjai a válláról lecsúszva a karját ölelték körbe, ugyanolyan lenge tüllből készülve, akárcsak a szoknya. Ehhez egy bársonyborítású, szintén sötétzöld magassarkút húzott fel, pont figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy eleve sem egy alacsony lány. 

- Istenem, anyádnak aztán van stílusa! - kiáltott fel Daphne, megjegyezve, hogy a ruhát Brina anyja választotta. 

- Na gyere ide, megcsinálm a te hajadat is! - intett neki Pansy. Miután Brina derékig érő, sötétbarna, egyenes hajába enyhe hullámokat varázsoltak, még ráadásként enyhe ezüst csillámmal is beszórták, amitől úgy tűnt, mintha a lány szinte ragyogna. 

- Megy a karkötődhöz - jegyezte meg Tracey, a kis ezüst karkötőre mutatva, rajta zöld kígyó medállal, amit Brina mindig hordott. 

- Igen - nyelt egyet a lány, a napra gondolva, mikor megkapta. - Rontól kaptam. 

- Ne aggódj szívem, mikor ma meglát téged, rögtön megbánja, hogy nem csapott le rád - simította meg a vállát vigasztalóan Daphne. 

Mikor az öt lány elhagyta a lányok hálókörletét, és kilépett a Mardekár klubhelyiségébe, az ott tartózkodók mind ámuldozva meredtek rájuk. Különösen Brinát bámulták meg, a mugli ruhájában, ami itt a Mardekárban nem volt valami gyakori látvány. 

- Sabrina, mintha megtestesült Mardekárt látnám - jegyezte meg Marcus Flint, különösen komoly hangon. A lány valóban méregzöld-ezüst kombóban volt, mégis meglepődött Marcus megjegyzésén. Ezelőtt még soha nem hívta őt Sabrinának, mindig csak Dursley-ként emlegette.